„Asszuán” változatai közötti eltérés

	Asszuán (أسوان, Aswān)
	Bazársor a városban
	; Asszuán zászlaja
	; Asszuán zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Egyiptom
Kormányzóság	Asszuáni kormányzóság
Testvérvárosok	Lista Sonoma; Csungking;
	Népesség
Teljes népesség	267 913 fő (2006)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	99; 99; m
Időzóna	EET (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″Koordináták: é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Asszuán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. december 16., 11:31-kori változata

Asszuán (egyiptomi nyelv en: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t; ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik é. sz. 24° 05′, k. h. 32° 56′24.083333333333, 32.93333333333324.083333°N 32.933333°E. Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, tőle délre terült el Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.

Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.

Éghajlata

Asszuán éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	23,0	25,2	29,5	35,0	39,0	41,4	41,1	41,0	39,3	36,0	29,0	24,3	33,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	8,7	10,2	13,8	19,0	23,0	25,2	26,0	25,8	24,0	20,6	15,0	10,5	18,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	0	0	0	0	0	0	0	1	0	1	0	0	1
Forrás: World Meteorological Organization, NOAA

Története

Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt.

A modern város melletti Elephantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el. A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.

swn.t

Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A sivatag szélén számos gránitbányát nyitottak.

Fontos szerepét a hellénisztikus korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így Sztrabón és idősebb Plinius is megemlíti. Eratoszthenész az ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.

Látnivalói

Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik kedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Simeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, a Núbiai Múzeum is.

A temetőkörzet

Az asszunáni sziklasírok kialakítása a közép-egyiptomiakéhoz (Beni Haszán hasonló, de durvább, elnagyoltabb. Fülkéiket a protodór oszlopok helyett elnagyolt sziklapillérek tagolják; többüknek még terasza sincs. Több sír dromosza (feljáró útja) épen megmaradt (Hajnóczi).

Galéria

Jegyzetek

↑ http://www.webcitation.org/69vqm5SxG

Források

Hajnóczi: Hajnóczi Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. old.

További információk

Asszuáni sírok a piramisok.hu-n

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[76bcd917efc7fa14a840bcc2610df3b46ca689f4-1] ttp://www.webcitation.org/69vqm5SxG

[1]

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
  | hosszúság = E
 }}
-'''Asszuán''' (óegyiptomi nevén Szuanu, [[ógörög nyelv|ógörögül]]: Szüéné (Συήνη), [[arab nyelv|arabul]]: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város [[Egyiptom]] déli részén, a modern egyiptomi ''Asszuáni Kormányzóság'' székhelye. A [[2012]]-ben már 300&nbsp;000 lakosú település, a [[Nílus]] keleti partján, az 1. [[katarakta]] bejáratánál fekszik {{coor dm|24|05|N|32|56|E|}}. Az ókorban Asszuán volt az [[Ókori Egyiptom]] déli határa,  ettől délre kezdődött [[Núbia|Alsó-Núbia]]. A várostól délre építették meg a 20. század elején az [[afrika]]i ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a [[Asszuáni-gát|Nagy Asszuáni-gátat]].
+'''Asszuán''' ([[egyiptomi nyelv]] en: Szuenet, tudományos átírásban ''Swn.t''; [[ógörög nyelv|ógörögül]]: Szüéné (Συήνη), [[arab nyelv|arabul]]: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város [[Egyiptom]] déli részén, a modern egyiptomi ''Asszuáni Kormányzóság'' székhelye. A [[2012]]-ben már 300&nbsp;000 lakosú település, a [[Nílus]] keleti partján, az 1. [[katarakta]] bejáratánál fekszik {{coor dm|24|05|N|32|56|E|}}. Az ókorban Asszuán volt az [[Ókori Egyiptom]] déli határa, tőle délre terült el [[Núbia|Alsó-Núbia]]. A várostól délre építették meg a 20. század elején az [[afrika]]i ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a [[Asszuáni-gát|Nagy Asszuáni-gátat]].
+Repülőtere az [[asszuáni nemzetközi repülőtér]].
-Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint [[Philai]], [[Elephantiné]] szigete vagy a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, az asszuáni [[Núbiai Múzeum]] is. Repülőtere az [[asszuáni nemzetközi repülőtér]].
 == Éghajlata ==
 {{Éghajlattáblázat
 |név = Asszuán
@@ 150. sor: / 151. sor: @@
 Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi [[Nagada kultúra]] és az alsó-núbiai [[Núbia|A csoport]] kultúrájának határán feküdt.
-A modern város melletti Elefantiné szigetén már az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] korában jelentős kereskedelmi központ létesült és egyiptomi város és erődítmény épült.
-Ettől az időtől kezdve a város az ország déli határának számított, és bár a valószínűleg a modern település alatt fekvő ókori település fáraókori rétegei egyelőre nincsenek feltárva, szemközti nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok, a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
+A modern város melletti [[Elephantiné]] szigetén már az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el. A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
 {{Hiero | ''swn.t'' | <hiero>s-E34:n-t:niwt</hiero> | align=right | era=default}}
-Asszuánba ([[egyiptomi nyelv]] en: Szuenet, tudományos átírásban ''Swn.t'' ebből [[ógörög]] nyelven: ''Συήνη'') érkeztek meg ugyanis délről Egyiptomba a különböző egzotikus áruk, mint az [[elefántcsont]], állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany.
+Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az [[elefántcsont]], állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany.
-A környéken a sivatag szélén számos [[gránit]]bánya volt található.
+A sivatag szélén számos [[gránit]]bányát nyitottak.
-A város a [[Hellenisztikus civilizáció|Hellénisztikus]] korban is megtartotta fontos szerepét és számos klasszikus szerző, mint [[Sztrabón]] és [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] is említést tesz róla. [[Eratoszthenész (földrajztudós)|Eratoszthenész]] ebben a városban és [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]] a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a [[Föld]] kerületét.
+Fontos szerepét a [[hellenisztikus civilizáció|hellénisztikus]] korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így [[Sztrabón]] és [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] is megemlíti. [[Eratoszthenész (földrajztudós)|Eratoszthenész]] az ebben a városban és [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]] a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a [[Föld]] kerületét.
+== Látnivalói ==
+Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik kedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint [[Philai]], [[Elephantiné]] szigete vagy a [[Szent Simeon kolostor (Asszuán)|Szent Simeon kolostor]], de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, a [[Núbiai Múzeum]] is.
+=== A temetőkörzet ===
+Az asszunáni sziklasírok kialakítása a közép-egyiptomiakéhoz ([[Beni Haszán]] hasonló, de durvább, elnagyoltabb. Fülkéiket a [[protodór oszlop]]ok helyett elnagyolt szikla[[pillér]]ek tagolják; többüknek még [[terasz]]a sincs. Több sír [[dromosz]]a (feljáró útja) épen megmaradt (Hajnóczi).
 == Galéria ==
 <gallery>
 View from the west bank to the Nile, islands, and Aswan.jpg|
@@ 163. sor: / 175. sor: @@
 Aswan street parallel to Corniche, Egypt, October 2004.jpg|
 </gallery>
 == Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
+== Források ==
+* '''Hajnóczi''': [[Hajnóczi Gyula]]: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. old.
 == További információk ==
 * [https://web.archive.org/web/20090225221427/http://www.piramisok.hu/egyiptom-asszuan-sirok.html Asszuáni sírok a piramisok.hu-n]
@@ 174. sor: / 192. sor: @@
 [[Kategória:Egyiptom települései]]
 [[Kategória:Ókori egyiptomi települések]]
+[[Kategória:Sziklasírok]]