„Vasaló (háztartás)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.147.103.18 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
[[Fájl:Bielsko-Biała Muzeum Techniki i Włókiennictwa 004.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Vasalók a lengyelországi [[Bielsko-Biała]] múzeumában]] |
[[Fájl:Bielsko-Biała Muzeum Techniki i Włókiennictwa 004.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|Vasalók a lengyelországi [[Bielsko-Biała]] múzeumában]] |
||
A vasaló történetéről az első adat 2000 évvel ezelőttre vezethető vissza. Feltalálásának pontos időpontja nem ismert, de a máig legrégibb, serpenyő alakú vasaló a kínai [[Han-dinasztia]] korából (i. |
A vasaló történetéről az első adat 2000 évvel ezelőttre vezethető vissza. Feltalálásának pontos időpontja nem ismert, de a máig legrégibb, serpenyő alakú vasaló a kínai [[Han-dinasztia]] korából (i. e. 206-220) való, melyet homokkal és parázsló szénnel megtöltve használtak, és nyele végét sárkánnyal díszítették. A vasaló több földrajzi területen egymástól függetlenül fejlődött ki, változó, hogy milyen anyagból és alakkal. |
||
Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos dokumentum a [[17. század]]ból maradt fenn: [[I. Rákóczi György]] egy levelében "az vasalt fejér selyem"-re hivatkozik. 1696-ból maradt fenn a vasaló első magyarországi ábrázolása is, a [[Németlipcse|németlipcsei]] szabócéh pecsétjén. |
Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos dokumentum a [[17. század]]ból maradt fenn: [[I. Rákóczi György]] egy levelében "az vasalt fejér selyem"-re hivatkozik. 1696-ból maradt fenn a vasaló első magyarországi ábrázolása is, a [[Németlipcse|németlipcsei]] szabócéh pecsétjén. |
||
A vasalásra használt eszközökben a |
A vasalásra használt eszközökben a 17. század végéig nem használtak hőforrást, azokat közvetlenül a tűzhelyen melegítették fel. Nyelük gyakran különböző módon díszített elefántcsontból készült. |
||
Az igazi áttörés a [[19. század]] végén következett be, amikor feltalálták az elektromos vasalót. Mivel azonban elektromos hálózat még nem volt mindenhol, és a költségek is jelentősek voltak, az új elektromos vasalók eleinte nem voltak igazán sikeresek. |
Az igazi áttörés a [[19. század]] végén következett be, amikor feltalálták az elektromos vasalót. Mivel azonban elektromos hálózat még nem volt mindenhol, és a költségek is jelentősek voltak, az új elektromos vasalók eleinte nem voltak igazán sikeresek. |
||
Az 1920-30-as években aztán az elektromos vasaló is egyre elterjedtebbé vált, az egyedi gyártást felváltotta a gépi tömeggyártás. Az 1920-as évektől kezdve a teához és a borotválkozáshoz vizet is melegítő elektromos úti vasalók is elterjedtek. A harmincas évek közepére pedig a termosztát feltalálása az elektromos vasalók túlmelegedésének problémáját is megoldotta. 1939-re az amerikai háztartások 52 százalékában már használták a vasalót. Az Egyesült Államokban az 1940-es években feltalálták a gőzölős vasalót is, ami további lépést jelentett a könnyű vasalás felé: a vasalóba töltött víz gőzzé válva a talp nyílásain áramlott ki. |
|||
== Vasalómúzeum == |
== Vasalómúzeum == |
A lap 2019. november 16., 20:00-kori változata
A vasaló ruhaneműk, szövet kisimítására, vasalása céljából használt – régen arasznyi vastégla – téglalap alakú szerkezet, (téglázó vas). Régen többnyire a vasaló faszénnel működött, ma már árammal felmelegítve üzemel.
Története
A vasaló történetéről az első adat 2000 évvel ezelőttre vezethető vissza. Feltalálásának pontos időpontja nem ismert, de a máig legrégibb, serpenyő alakú vasaló a kínai Han-dinasztia korából (i. e. 206-220) való, melyet homokkal és parázsló szénnel megtöltve használtak, és nyele végét sárkánnyal díszítették. A vasaló több földrajzi területen egymástól függetlenül fejlődött ki, változó, hogy milyen anyagból és alakkal.
Magyarország területén a vasaló használatáról az első írásos dokumentum a 17. századból maradt fenn: I. Rákóczi György egy levelében "az vasalt fejér selyem"-re hivatkozik. 1696-ból maradt fenn a vasaló első magyarországi ábrázolása is, a németlipcsei szabócéh pecsétjén.
A vasalásra használt eszközökben a 17. század végéig nem használtak hőforrást, azokat közvetlenül a tűzhelyen melegítették fel. Nyelük gyakran különböző módon díszített elefántcsontból készült.
Az igazi áttörés a 19. század végén következett be, amikor feltalálták az elektromos vasalót. Mivel azonban elektromos hálózat még nem volt mindenhol, és a költségek is jelentősek voltak, az új elektromos vasalók eleinte nem voltak igazán sikeresek.
Az 1920-30-as években aztán az elektromos vasaló is egyre elterjedtebbé vált, az egyedi gyártást felváltotta a gépi tömeggyártás. Az 1920-as évektől kezdve a teához és a borotválkozáshoz vizet is melegítő elektromos úti vasalók is elterjedtek. A harmincas évek közepére pedig a termosztát feltalálása az elektromos vasalók túlmelegedésének problémáját is megoldotta. 1939-re az amerikai háztartások 52 százalékában már használták a vasalót. Az Egyesült Államokban az 1940-es években feltalálták a gőzölős vasalót is, ami további lépést jelentett a könnyű vasalás felé: a vasalóba töltött víz gőzzé válva a talp nyílásain áramlott ki.
Vasalómúzeum
Az oroszországi Pereszlavl-Zalesszkijben levő múzeum – többek között – háztartási vasalókat is bemutat.
Források
- Magyar Értelmező Szótár
- Magyar Nemzeti Múzeum (877. 59. 24.)
- A vasalás története