„Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
 
17. sor: 17. sor:


{{Berat}}
{{Berat}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{csonk-Albánia}}
{{csonk-Albánia}}



A lap jelenlegi, 2019. október 20., 17:39-kori változata

Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum
A múzeum adatai
ElhelyezkedésBerat
Albánia
Alapítva1986
Megnyílt1986. február 27.
Elhelyezkedése
Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum (Albánia)
Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum
Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 42′ 32″, k. h. 19° 56′ 42″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 32″, k. h. 19° 56′ 42″
Térkép
Az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum témájú médiaállományokat.

Az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum (albán Muzeu Kombëtar Ikonografik „Onufri”) 1986 óta működő közművelődési intézmény az albániai Berat várnegyedében, az 1797-ben épült Mária mennybevétele székesegyház épületében. A bizánci művészeti hagyományokhoz kötődő, görögkeleti albán ikonművészet alkotásait, tárgyi emlékeit bemutató három állami közművelődési intézet egyike.

Állandó tárlata az albán és a Berat környéki ikonfestészet alkotásai mellett liturgikus tárgyak, klenódiumok helyi ipar- és ötvösművészeti remekeit – kelyheket, fém ikon- és bibliatokokat – sorakoztatja fel. A kiállított ikonok java része Berathoz kötődik, a 16. századtól itt alkotó ún. berati iskola jelesebb alakjainak (Onufri, Nikollë Onufri, Onufër Qiprioti) és más dél- albániai ortodox vidékek egyházi művészeinek (David Selenica, Kostandin Shpataraku, Joan Çetiri) alkotásait vonultatja fel. Több ikont a berati vár azóta már elpusztult templomainak ikonosztázaiból mentettek át a múzeum mintegy 1500 tételre rúgó tárgyanyagába. A földrajzi és kronológiai szempontok szerint rendezett tárlaton jól követhetőek az albániai ikonfestészet regionális különbségei (pl. a beratiak részéről az ún. Onufri-vörös használata), valamint ikonográfiai és motivikai változásai, így például az iszlám motívumok megjelenése a képeken: az utolsó vacsora jelenete az alacsony, kör alakú török asztalt (sofra) körbeülő apostolokkal, minarettornyok stb.

Források[szerkesztés]

  • Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 323. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. 114. o. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 58–59. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 77–79. o. ISBN 9781780760698  
  • Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 119–120. o. ISBN 978-1841623870  
  • Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. 561–562. o. ISBN 9780786442386  
  • Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 149. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  

További információk[szerkesztés]