Szentháromság-templom (Berat)
|
A Berat és Gjirokastra történelmi központjai világörökségi helyszín része |
| Szentháromság-templom | |
| védett műemlék (1948, X0067 sz.) | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 13–14. század |
| Rekonstrukciók évei | 1981 |
| Stílus | késő bizánci |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | kő, tégla |
| Világörökség-azonosító | 569 |
| Település | Berat |
| Elhelyezkedése | |
 Szentháromság-templom
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 42′ 28″, k. h. 19° 56′ 40″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 28″, k. h. 19° 56′ 40″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szentháromság-templom (albán Kisha e Shën Triadhës) a 13–14. század fordulóján késő bizánci stílusban épült görögkeleti templom az albániai Berat 2008 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrészében. A templom a berati várnegyed délnyugati részén, a belső vár falának külső oldalán, egy teraszosan kiképzett, parkosított területen található.
Története[szerkesztés]
A 13–14. század fordulóján épült, a város három legrégebbi fennmaradt templomának egyike (a másik kettő a Szent Mihály- és a Blakhernai Szűz Mária-templom). Az 1417 utáni török fennhatóság időszakában az épületet lőporraktárként hasznosították, amit a templom belső ornamentikája, freskói megsínylettek.
1948-ban a templom műemléki védelemben részesült, 1971-ben védettségét megerősítették, 1981-ben teljes egészében felújították. Belső tere azonban csak alkalomszerűen látogatható, többnyire zárva van.
Leírása[szerkesztés]
Stílusát tekintve a késő bizánci templomépítészet érettebb válfaját képviseli, a kupola és a keresztszárak teteje piramidális tömegszerkezetű. A menedékes talajszint miatt a görögkereszt-alaprajzú épület különböző szerkezeti egységeinek járószintjei egymástól eltolódnak: a narthex (előcsarnok) alacsonyabban van, mint maga a naosz (gyülekezeti tér), amelytől ismét magasabban fekszik az apszisos kiképzésű adüton (oltártér). Belső terét a késő ókori Pulkheriopolisz romjaiból újrahasznosított két oszlop tagolja, amelyek a templom kupoladobját támasztják alá. Az alsó részek falszerkezetét váltakozó kő- és téglasávok alkotják (ún. cloisonné faltechnika), a szentély felőli oldalon favázas-rekeszes, figyelhető meg.
A belső térben néhány freskó fennmaradt: a kupolán Krisztus Pantokrátor, az ablakok fölötti falrészen próféták ábrázolása látható. További jelenetek találhatóak a keresztszárakban: a keleti oldalon Szent Anasztáz és Szűz Mária párosa; délen Jézus születésének, megkeresztelésének és a Gecsemáné-kertnek az ábrázolása; a nyugati szárban Mária halála és Lázár feltámadása; északon pedig Jézus bevonulása Jeruzsálembe, illetve a keresztre feszítés látható. A naoszba vezető déli mellékajtónál festett feliraton az Andronikosz Palaiologosz név olvasható, amely vagy az 1336-ban Beratot meglátogató III. Andronikosz bizánci császárra, vagy Berat 1302 és 1316 közötti kormányzójára, a szerb származású Andronikosz Palaiologosz Aszenre utal.
Források[szerkesztés]
- Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. 114. o. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 59. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 73–74. o. ISBN 9781780760698
- Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 120. o. ISBN 978-1841623870
- Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 149. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- Proposition d’inscription soumise par l’Albanie: La ville musée de Gjirokastra. whc.unesco.org (2008)