Szent Mihály-templom (Berat)
|
A Berat és Gjirokastra történelmi központjai világörökségi helyszín része |
| Szent Mihály-templom | |
| védett műemlék (1948, X0066 sz.) | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 14. század |
| Stílus | késő bizánci |
| Alapadatok | |
| Építőanyag | kő, tégla |
| Világörökség-azonosító | 569 |
| Település | Berat község |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Mihály-templom
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 42′ 17″, k. h. 19° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 40° 42′ 17″, k. h. 19° 56′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Mihály-templom (albán Kisha e Shën Mëhillit) a 14. században épült görögkeleti templom az albániai Berat 2008 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrészében. A templom a Mangalem nevű városrész legmagasabb részén, a várfok alatt, az Osum folyó felé meredeken futó, nehezen megközelíthető hegyoldalban áll. 1948-ban védett műemlékké nyilvánították, 1971-ben megerősítették védett státusát.
A történeti városrész három legrégebbi fennmaradt templomának egyike (a másik kettő a Szentháromság- és a Blakhernai Szűz Mária-templom). A késő bizánci stílusban épült templom az építés helyszínéül szolgáló szűk sziklaplató miatt kis alapterületű. Alaprajza görög kereszt alakú, a naosz (gyülekezeti tér) középpontja felett magas, ablakokkal tagolt dobkupola koronázza az épületet. Nyugatról egy kisebb narthex (előcsarnok) határolja, a templom adütonja (szentélyrésze) keleti tájolású. Falszerkezetét váltakozó kő- és vöröstégla-sávok jellemzik (ún. cloisonné stílus). Belső terében töredékes freskók láthatóak. Mellette áll a Szent Konstantin-kápolna, valamint egy kő harangláb.
Források[szerkesztés]
- Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. 114., 116. o. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 59–60. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 79. o. ISBN 9781780760698
- Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 120. o. ISBN 978-1841623870
- Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 149. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- Proposition d’inscription soumise par l’Albanie: La ville musée de Gjirokastra. whc.unesco.org (2008)
|
Ez az Albániával vagy albánokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |