„Szakképzés Magyarországon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
internet |
||
241. sor: | 241. sor: | ||
|| || ||56. Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések 93-95.§ (94-95.§-ok üresek) ||u.a.||align="right"|3 |
|| || ||56. Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések 93-95.§ (94-95.§-ok üresek) ||u.a.||align="right"|3 |
||
|} |
|} |
||
A szakképzés zavartalan megvalósítása érdekében az említett jogszabályokon kívül még több jogszabály is érvényesül, amelyeket követni szükséges. |
|||
<pre> |
|||
2011. évi CLXXXVII tv. a szakképzésről |
|||
2011. évi CXC tv. a köznevelésről |
|||
2011. évi CLV tv. a szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásáról |
|||
280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról |
|||
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről |
|||
25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról |
|||
4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól |
|||
252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról |
|||
2011. évi CCIV tv. a nemzeti felsőoktatásról |
|||
230/2012. kormányrendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről |
|||
2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről |
|||
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól |
|||
</pre><ref>[https://archiv.pbkik.hu/hu/szakkepzes-mesterkepzes/szakkepzessel-kapcsolatos-jogszabalyok-59 Szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok]</ref> |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2019. október 17., 14:31-kori változata
A szakképzés rendjét, intézményi rendszerét Magyarországon a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről [1] szabályozza. A törvényt megalapozza Magyarország alaptörvénye "Nemzeti hitvallás" fejezete, valamint a "Szabadság és felelősség" fejezet XI. cikk kettes bekezdése. [2] Az állam a szakképzés költségvetési (államháztartási) forrását törvénnyel biztosítja.[3]
A törvény tartalma
Legfontosabb alapelv, hogy a szakképző iskolai tanulók számára hazánkban az első és második, állam által elismert szakképesítés megszerzése ingyenes. Minden oktatásban résztvevő tanulót megillet az egyenlő bánásmód. Az értelmező rendelkezések a törvény által használt alapfogalmakat határozzák meg a kettes paragrafusban. (Ilyenek például a teljesség igénye nélkül:előírt gyakorlat, eszköz- és felszerelési jegyzék, feladatprofil, iskolai előképzettség, iskolai tanműhely stb.)
A törvény csakis és kizárólag az iskolarendszerű szakmai képzésre terjed ki.[4]
A szakképzés intézményrendszere a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolákon vagy ilyen jellegű többcélú tanintézményeken keresztül valósul meg a törvényben meghatározott kitételek érvényesítésével. Részletezi a fenntartásért felelős minisztériumok, illetve speciális szakmai minisztériumok kötelezettségeit, kitérve a szakképzési centrumok irányítására és alapvető szervezeti felépítésére is, megemlítve a kancellár gazdasági jellegű feladatkörét, képzettségi szintjét. A szakképzés dokumentumainak tartalmát, kiállításának feltételeit, a vizsgáztatás kérdéseit szintén magas szinten tárgyalja a jogszabály. Jelzi a kerettanterv felépítéséi kötelezettségét és elvi követelményeit. Kiemelten kezeli a komplex vizsgáztatás témakörét, a vizsgabizottság összeállítását. Előírja az oktatási intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint törvénysértés esetén történő magatartást.
Szakképző iskoláztatás formái, amelyek az elnevezésben is szerepelnek:
- szakgimnázium
- szakközépiskola
- szakiskola - Szakképzési Hídprogram ("24/A. § * (1) A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható."
Foglalkozik az elméleti és gyakorlati szakképzési teendőkkel, a szintvizsga előírásával, valamint az ingyenesség részletes feltételeivel. Előírja a képzésben résztvevő oktatókkal szemben támasztott képzettségi, erkölcsi (pl. szakoktató büntetlen előéletének igazolási kötelezettsége) stb. követelményrendszert. Kitér a felnőttoktatás iskolarendszerű képzésbe tartozó kérdéseire. Fontos elvi és gyakorlati kérdés a tanulók egészségügyi, biztonsági, munkaügyi stb. védelme mind a munkaidő, mind pedig a tanórák száma tekintetében. Tiltja a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnél történő gyakorlati képzését különböző összeférhetetlenségi esetekben a 38. §-ban (pl. elméleti képzési napokon, amennyiben négy óránál több a napi elméleti képzés). Egyidejűleg előírja a gyakorlati foglalkozásokon történő kötelező részvételt, amelyet dokumentálni kell mulasztási és foglalkozási napló vezetésével. A 43. §-ban meghatározza a tanulószerződésre jogosultak körét, mind a tanuló, mind a gyakorlati oktatásra jogosult gazdálkodók szemszögéből, előírja a kötelezően vezetendő nyilvántartások tartalmát, jellegét.[5] Felsorolja a tanulószerződés megszűnésének eseteit (pl. sikeres vizsga, kizárás, felmondás, haláleset stb.) és a kapcsolatos intézkedéseket. Részletezi az együttműködési megállapodások tartalmát, feltételeit.
Szabályozza az ellenőrzési jogköröket, hatóságok feladatait a országos és térségi szakmai ellenőrzés területén említve a gazdasági kamarát is. A XVI. fejezetben meghatározza a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket és esetleges kártérítési felelősséget.
Elkülönítve említi a Kormány, az illetékes miniszter(ek) és hatóságok feladatait az iskolai képzés együttműködése tekintetében, mind funkcionális mind pedig területi szempontokat felsorolva, meghatározva a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslattevő munkáját. Végül kitér a finanszírozási feladatokra, finanszírozó intézményrendszerre és az információs rendszerre is, valamint megállapítja a zárórendelkezéseket.
A törvény szerkezete
A szakképzési törvény nyolc részből és huszonegy római számos fejezetből áll. Az alfejezetek száma 56.
Részek címe | Fejezetek címe | Alfejezetek címe | Címek jelölési módja | Paragrafusok száma |
ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK | abc nagybetűi | |||
I.Fejezet - Alapelvek 1.§ | római számok és abc | 1 | ||
II.Fejezet - Értelmező rendelkezések 2.§ | u.a. | 1 | ||
MÁSODIK RÉSZ - A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE | abc nagybetűi | |||
III.Fejezet - A törvény hatálya 3.§ | római számok és abc | 1 | ||
IV.Fejezet - A szakképzés intézményrendszere | u.a. | |||
1. A szakképzés intézményei 4.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
2. A szakképző iskola fenntartása, a szakképzési centrum, és a térségi integrált szakképző központ 4/a.§-5/a§ (hat paragrafus alparagrafusokkal együtt) | u.a. | 1 | ||
HARMADIK RÉSZ - A SZAKKÉPZÉS DOKUMENTUMAI | abc nagybetűi | |||
V.Fejezet - A szakképzés dokumentumai | római számok és abc | |||
3. Az Országos Képzési Jegyzék 6.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
4. Szakmai és vizsgakövetelmények 7.§ | u.a | 1 | ||
5. Szakképzési kerettanterv 8.§ | u.a. | 1 | ||
NEGYEDIK RÉSZ - A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS | abc nagybetűi | |||
VI.Fejezet - A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga és a szakmai vizsgabizottság | római számok és abc | |||
6. A komplex szakmai vizsga 9.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
7. A modulzáró vizsga 10.§ | u.a. | 1 | ||
8.A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája 11.§ | u.a. | 1 | ||
9. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények és feladataik a komplex szakmai vizsgán 12-13.§ | u.a. | 2 | ||
10. A szakmai vizsgabizottság 14-15.§ | u.a. | 2 | ||
11. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatása 16.§ | u.a. | 1 | ||
12. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértése 17.§ | u.a. | 1 | ||
VII.Fejezet -A szakmai vizsgaszervezési engedély | római számok és abc | |||
13. A szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzése az iskolarendszeren kívüli szakképzésben 18-19.§ | arab sorszámok és abc | 2 | ||
14. Bírság kiszabása a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben 20.§ | u.a. | 1 | ||
ÖTÖDIK RÉSZ - AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS | abc nagybetűi | |||
VIII.Fejezet - A szakképző iskola | római számok és abc | |||
15. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok 21-22/a. | arab sorszámok és abc | 2 | ||
16. A szakközépiskolában folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok 23-24.§ | u.a. | 2 | ||
VIII/a. Fejezet A Szakképzési Hídprogram 24/a.§ | római számok és abc | |||
IX. Fejezet - A szakmai képzés | római számok és abc | |||
17. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei 25-27.§ | arab sorszámok és abc | 3 | ||
18. A szintvizsga 28.§ | u.a. | 1 | ||
19. A szakmai képzés ingyenessége 29.§ | u.a. | 1 | ||
X. Fejezet - A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók | római számok és abc | |||
20. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények 30-31. § | arab sorszámok és abc | 2 | ||
21. A szakoktató büntetlen előéletének igazolása 32.§ | u.a. | 1 | ||
XI. Fejezet - A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 33-34§ | római számok és abc | 2 | ||
XII.Fejezet - A tanulók gyakorlati foglalkoztatása | római számok és abc | |||
22. A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei 35-37.§ | arab sorszámok és abc | 3 | ||
23. A gyakorlati képzés ideje 38-41.§ | u.a. | 4 | ||
XIII. Fejezet - A tanulószerződés | római számok és abc | |||
25. A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló 42. § | arab sorszámok és abc | 1 | ||
26. A A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet 43.§ | u.a. | 1 | ||
27. A nyilvántartás tartalma 44.§ | u.a. | 1 | ||
28. A nyilvántartásba történő felvételi eljárás 45.§ | u.a. | 1 | ||
29. A tanulószerződés megkötése 46-47.§ | u.a. | 2 | ||
30. A tanulószerződés tartalma 48.§ | u.a. | 1 | ||
31. A tanulószerződés megszűnésének egyes esetei 49-55.§ | u.a. | 7 | ||
XIV.Fejezet - Az együttműködési megállapodás | római számok és abc | |||
32. Az együttműködési megállapodás feltételei 56.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
33. Az együttműködési megállapodás tartalma 57.§ | u.a. | 1 | ||
XV. Fejezet - Az ellenőrzés | római számok és abc | |||
34. A hatósági, a törvényességi és a szakmai ellenőrzés a szakképzésben 58. § | arab sorszámok és abc | 1 | ||
35. A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzése 59.§ | u.a. | 1 | ||
36. A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során 60-62.§ | u.a. | 3 | ||
XVI. Fejezet - A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények | római számok és abc | |||
37. A tanulói pénzbeli juttatás mértéke 63-64.§ | u.a. | 2 | ||
38. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések 65.§ | u.a. | 1 | ||
39. A tanulót megillető szünet és felkészülési idő 66.§ | u.a. | 1 | ||
40. A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok 67.§ | u.a. | 1 | ||
41. A tanulókat megillető egyéb juttatások 68.§ | u.a. | 1 | ||
42. A kártérítési felelősség 69-70.§ | u.a. | 2 | ||
HATODIK RÉSZ - A SZAKKÉPZÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE | abc nagybetűi | |||
XVII.Fejezet - A szakképzés kormányzati feladatai | római számok és abc | |||
43. A Kormány 71.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
44. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter 72.§ | u.a. | 1 | ||
45. A szakképesítésért felelős miniszter 73. § | u.a. | 1 | ||
46. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, és a szakképzési feladatot ellátó hatóság 74-74/a.§ | u.a. | 1 | ||
XVIII. Fejezet - Az országos gazdasági kamara 75-76.§ | római számok és abc | 2 | ||
XIX. Fejezet - A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése 77.§ | római számok és abc | 1 | ||
47. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács 78-79.§ | u.a. | 2 | ||
XVI. Fejezet - A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények | római számok és abc | |||
48. Az ágazati készségtanács 80.§ | u.a. | 1 | ||
49. A megyei fejlesztési és képzési bizottság 81-83.§ | u.a. | 3 | ||
HETEDIK RÉSZ - A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE | abc nagybetűi | |||
XX.Fejezet - A szakképzés finanszírozása 84.§ | római számok és abc | 1 | ||
XXI.Fejezet - A szakképzés információs rendszere | u.a. | |||
50. A pályaorientáció 85.§ | arab sorszámok és abc | 1 | ||
51. A pályakövetés 86.§ | u.a. | 1 | ||
52. A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok 87. § | u.a. abc | 1 | ||
NYOLCADIK RÉSZ - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK | abc nagybetűi | |||
53. Felhatalmazó rendelkezések 88-90.§ | arab sorszámok és abc | 3 | ||
54. Hatálybaléptető rendelkezések 91.§ | u.a. | 1 | ||
55. Átmeneti rendelkezések 92-92/f.§ | u.a. | 1 | ||
56. Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések 93-95.§ (94-95.§-ok üresek) | u.a. | 3 |
A szakképzés zavartalan megvalósítása érdekében az említett jogszabályokon kívül még több jogszabály is érvényesül, amelyeket követni szükséges.
2011. évi CLXXXVII tv. a szakképzésről 2011. évi CXC tv. a köznevelésről 2011. évi CLV tv. a szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásáról 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról 2011. évi CCIV tv. a nemzeti felsőoktatásról 230/2012. kormányrendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
Források
Jegyzetek
- ↑ Szakképzési tv. Netjogtár
- ↑ "Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.", "(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.""Nemzeti hitvallás" és a "Szabadság és felelősség" fejezet XI. cikk (2)bek.
- ↑ "1. A szakképzési hozzájárulás célja 1. § A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) e törvény szerint kell teljesíteni. A szakképzési hozzájárulás célja a) * a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre, b) * c) * a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében ca) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak), cb) a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés (a továbbiakban: duális képzés) támogatása, d) * e) az a) és c) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása, f) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása."2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
- ↑ "E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: a felnőttképzésről szóló törvény) alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg."Szakképzési törvény 3.§
- ↑ "43. § (1) * Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel. (2) A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet a) * a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, b) * a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság, c) * a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben."Szakképzési tv. 43. §
- ↑ Szakképzéssel kapcsolatos jogszabályok
Egyéb információk
- (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról
- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, azaz NSZFH
- Nemzeti Információs Szolgálat
- Budapesti Komplex Szakképzési Centrum
- Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum
- FEOR
- Magyarországi foglalkozások listája FEOR besorolási rendszer szerint
- Magyarország oktatási rendszere