Országos képzési jegyzék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Országos Képzési Jegyzék szócikkből átirányítva)

Az Országos képzési jegyzék (röviden OKJ) tartalmazza a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket. A Jegyzék korábban körülbelül 900 szakképesítést tartalmazott, de 2008-ra, a korszerűbb szakképzési rendszer bevezetése után ez a szám a felére redukálódott.

Jelenleg hatályos alapvető jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1993. évi LXXVI. törvény 57. szakasz (3) bek.
  • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 11. §-a kimondja, hogy „A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
a) az alapképzés,
b) a mesterképzés,
c) a doktori képzés.”
A 32. § kimondja, hogy
„(2) A felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmény által készített és a szenátus által elfogadott szakképzési program szerint folyik. A szakképzési program az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott felsőfokú szakképzésre készíthető, a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján.
(3) A felsőoktatási intézmény és a gazdasági (szakmai) kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – az országos gazdasági érdek képviseleti szervezetekkel együttműködve – kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt és kezdeményezi a felsőfokú szakképzésnek az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét. A felsőfokú szakképesítést fel kell venni – egyszerűsített és gyorsított akkreditációs eljárást követően – az Országos Képzési Jegyzékbe, ha azzal a szakképesítésért felelős miniszter egyetért.”
  • 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről [1]

A korábbi és az új OKJ-ban egyaránt szereplő adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonatkozó kormányrendelet 1. sz. melléklete (táblázat 5. sora szerint 9 oszlopban) tartalmazza az OKJ-ben kötelezően szereplő adatokat:

  1. Szakképesítés azonosító száma
  2. Szakképesítés megnevezése
  3. Szakképesítés köre és hozzátartozó szakképesítés megnevezése
  4. Szakmacsoport
  5. Jegyzékbe kerülés éve
  6. Kizárólag iskolai rendszerben oktatható
  7. Maximális képzési idő
  8. FEOR szám
  9. A szakképesítésért felelős miniszter

A 15 jegyű OKJ számot az 1. (hét számjegy) és a 3. (nyolc számjegy) oszlopban szereplő számok mutatják.

„(5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.”

– A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

Az említett kormányrendelet mellékletében lévő táblázatban feltűnően kevés a több éves képzés, amiből arra lehet következtetni, hogy az OKJ nem teljes körű, azaz a nappali képzés keretében szerezhető végzettségek, szakképesítések itt nem lelhetőek fel minden esetben. Erre utal a szakképesítés megnevezéséhez kapcsolódó kevés kimeneti 55-ös (felsőfokú érettségivel) és 61-es (felsőfokú felsőfokúval) kód is. Ez utóbbinak bemenete lehetne az 55-ös kód (pl. nem található orvos-mérnök, mérnök-közgazda stb.); ez azt is jelentheti, hogy kevés a felsőfokú képzettséget igénylő továbbképzés Magyarországon.

Az új OKJ felépítési irányelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moduláris szakmaszerkezet
A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy – az első szakma keretében már megismert – része alól is.
  • Rész-szakképesítések
Ezek segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések – amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik – azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassuk a tanulást.
  • Elágazások, ráépülő szakképesítések
A szakképesítések ezentúl sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így – amellett, hogy az OKJ is átláthatóbbá válik – hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre.
  • Szakképesítések száma
A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor az eddiginél több, 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk.
  • Új típusú OKJ-szám
Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám is tükrözi ezentúl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. A 15 számjegyű OKJ-t általában szakmai jogszabályok is tartalmazzák.[2]

A 15 számjegyű OKJ-szám felépítése néhány példán keresztül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány példa:

21 Segédmunkás és Takarító Képzések
33 622 01 1000 00 00 Dísznövénykertész
33 621 02 0100 21 02 Mezőgazdasági munkás
40 Koktél Mixer és Vegyi Képzések
61 861 01 0010 61 02 Katasztrófavédelmi – polgári védelmi szervezõ
54 524 01 0001 54 01 Farmakológus
54 850 02 0100 33 01 Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ
52 344 03 0001 54 02 Pénzügyőr jövedéki szakelőadó
  • Az első és második számjegy jelöli a szintet (példáinkban: 21, 33, 33, 40, 61, 54, 54, 52)
21 = alapszintű,befejezett iskolai végzettség nélkül
31 = középszintű, általános iskolai végzettséggel
33 = középszintű, tizedik évfolyam elvégzése után
40 = középszintű, tizenegyedik évfolyam elvégzése után
51 = középszintű, középiskola utolsó évfolyama után
52 = középszintű, érettségivel
54 = emelt szintű, érettségivel
55 = felsőfokú, érettségivel
61 = felsőfokú, felsőfokú végzettséggel.
  • A 3-5. számjegy a tanulmányi területet jelzi főcsoportonként, aminek első számjegye (példáinkban: 6, 6, 8, 5, 8, 3) az International Standard Classification of Education[3] (az Oktatás Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere) rendszerét követve a következő:
1 = oktatás
2 = humán tudományok és művészetek
3 = társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések
4 = matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések
5 = műszaki, ipari és építőipari képzések
6 = mezőgazdaság
7 = egészségügyi és szociális gondoskodás
8 = szolgáltatás.
  • A 6-7. számjegy sorszám, amely az azonos szintű és azonos tanulmányi területű szakképesítések elkülönítésére szolgál (példáinkban: 01, 02, 01, 01, 02, 03).
  • A 8-11. számjegy azt jelenti, hogy az adott szakképesítés milyen szakképesítés körbe tartozik:
1000 = alap
0100 = rész
0010 = elágazó
0001 = ráépülő.
  • A 12-13. számjegy a rész, elágazó, ráépülő szakképesítés szintjét jelzi az első két számjegynél ismertetett kódok szerint, amennyiben ez szükséges:
00 = alapvégzettség, nem szükséges a kiegészítés
21 = alapszintű, befejezett iskolai végzettség nélkül
61 = felsőfokú, felsőfokú végzettséggel
54 = emelt szintű, érettségivel
33 = középszintű, tizedik évfolyam elvégzése után.
Ez a két számjegy az első két számjegynél alacsonyabb és magasabb is lehet, a 8-11. számjegy függvényében. Tükrözi azt a szintet, amelyen a képzést teljesítette a képzésben résztvevő személy.
  • A 14-15. számjegy sorszám, amellyel az azonos szintű rész, elágazó, ráépülő képzéseket különböztetik meg (példáinkban: 00, 02, 02, 01, 01, 02).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]