„Kovács György (orvos)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 73. sor: | 73. sor: | ||
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}} |
* {{Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái}} |
||
* {{RévaiÚj|ALL}} |
|||
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. |
|||
* {{ÚMIL|1}} |
* {{ÚMIL|1}} |
||
A lap 2019. október 13., 10:22-kori változata
| Kovács György | |
| Született | 1900. április 10.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1965. július 31. (65 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács György (Budapest, Terézváros, 1900. április 10.[3] – Budapest, 1965. július 31.) fogorvos, szájsebész, író, műfordító, az orvostudományok kandidátusa (1964).
Életútja
Kovács Adolf budapesti születésű vasúti felügyelő és a kaposvári születésű Balog Vilma zsidó szülők fiaként jött a világra Budapesten. Szülei válása után édesanyja és annak élettársa, Bánóczi László rendező nevelte. Kovács György diákként a Galilei Kör tagja lett, majd 1917-ben belépett a szociáldemokrata pártba, s az 1918-as forradalomban is részt vett. 1921-ben kivándorolt Bécsbe, ahol a Világosság magyar emigránskör tagja lett, majd az osztrák szocialista diákszövetség titkáraként dolgozott. Bécsben és Prágában járt egyetemre, és 1926-ban orvosi diplomát szerzett, majd 1927-ben visszatért Magyarországra, ahol bekapcsolódott a szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalomba. Barátja volt József Attilának, akivel az 1920-as évek közepén ismerkedett meg. 1945-ben útjára indította az Orvosi Hetilapot, ezt 1945 és 1948 között szerkesztette is. A Központi Stomatológiai Intézet főorvosa volt, de műfordítással is foglalkozott és ismeretterjesztő regényes műveket is írt. Felesége Wolff Zsófia ortopéd orvos volt.
Műfordításai
- Stefan Zweig: A lélek orvosai, 1935
- Eric Knight: Légy hű önmagadhoz, 1945
- Gorkij: Amerikában, 1949
Fontosabb művei
- Hősök, tudósok, emberek (Budapest, 1935)
- A fejedelem (II. Rákóczi Ferenc regényes életrajza, Budapest, 1935)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08535.htm, Kovács György, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami születési akv. 1077/1900. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Litván György: Kovács György, az orvos és író (1900–1965)
- Kovács György. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
Tovább információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
