Budanovits Mária

Budanovits Mária
Életrajzi adatok
Születési név	Budanovich Juliánna Mária
Becenév	Matyóka
Született	1894. augusztus 12. Szabadka
Elhunyt	1976. május 7. (81 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Palotay Árpád (h. 1917, † 1950)
Iskolái	Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1909–1914)
Pályafutás
Műfajok	opera
Aktív évek	1914—1954
Hang	alt, mezzoszoprán
Díjak	Magyarország Érdemes Művésze díj (1951)
Tevékenység	opera-énekesnő, énekpedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Budanovits Mária témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

P. Budanovits Mária, Budánovits (Szabadka, 1894. augusztus 12. – Budapest, 1976. május 7.) opera-énekesnő (mezzoszoprán, alt), az Operaház örökös tagja, Palotay Árpád operaénekes, rendező felesége volt.

Élete

Fiatalon árván maradt, de a Brenner családnak köszönhetően mentesült a gyermekkori nagyobb traumák alól. Gondtalanul élhetett és tanulhatott.

,,Azt, hogy idáig vittem, és bátorságom volt erre a pályára lépnem, kizárólag az én drága nevelőatyámnak, gyámomnak, istápolómnak, atyai legjobb barátomnak és tanácsadómnak, a még ma is friss erőben élő dr. Brenner József volt királyi főügyésznek köszönhetem. Ő tanított meg énekelni. Remek muzsikus, minden hangszeren ragyogóan játszik, értett hozzá, hogy már gyermekkoromban felébressze bennem a zene szeretetét, az ízlést, a helyes érzéket a jó s a rossz zene iránt, azt a természetes könnyedséget, hogy otthon érezzem magam a zene birodalmában. (interjú Kalangya 1943.)

A Zeneakadémián tanult, tanárai Maleczky Bianka és Anthes György – a drezdai operaház egykori hőstenorja – voltak. Még be sem fejezte a tanulmányait, amikor 1914. május 7-én bemutatkozhatott a budapesti Operaházban, Verdi Trubadúrjában Azucénát énekelte. Énekesi tanulmányait Németországban folytatta.

1914 júniusában ösztöndíjas lett, az 1915–16-os évadtól 1954-ig a dalszínház egyik vezető énekese volt, elsősorban Verdi, Wagner, Bizet, Erkel műveinek avatott tolmácsolója volt. Mezzoszoprán szerepekre szakosították, de altját is nagyra becsülték a szakemberek. Mint oratórium-énekesnő is kiválónak bizonyult. Nyugdíjaztatása után énekpedagógiával is foglalkozott, tanítványai dicsérték szakmai felkészültségét.

Szerepei

• Bizet: Carmen – címszerep
• Csajkoszkij: Jevgenyij Anyegin – Filipjevna
• Csajkovszkij: A pikk dáma – A grófnő
• Dohnányi Ernő: A tenor – Jenny
• Dohnányi Ernő: A vajda tornya – Emelka
• Erkel: Bánk bán – Gertrud
• Gluck: Orfeusz és Eurüdiké – Orfeusz
• Kodály: Székelyfonó – Szomszédasszony
• Julij Szerhijovics Mejtusz: Az Ifjú Gárda – Vera Vasziljevna
• Mozart: Figaro házassága – Marcellina
• Ponchielli: La Gioconda –
• Respighi: A láng – Endoxia
• Saint-Saëns: Sámson és Delila – Delila
• Richard Strauss: Salome – Heródiás
• Thomas: Mignon – címszerep
• Verdi: Rigoletto – Maddalena
• Verdi: La Traviata – Flora Bervoix
• Verdi: A trubadúr – Azucena
• Verdi: Álarcosbál – Ulrica
• Verdi: A végzet hatalma – Preziosilla
• Verdi: Aida – Amneris
• Verdi: Don Carlos – Eboli hercegnő
• Verdi: Falstaff – Mrs. Quickly; Mrs. Meg Page
• Wagner: Lohengrin – Ortrud
• Wagner: Trisztán és Izolda – Brangäne
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Magdalena
• Wagner: A walkür – Fricka

Jeles tanítványai

• Dárday Andor
• Györgyfi József
• Joviczky József
• Mátyás Mária
• Osváth Júlia
• Palánkay Klára
• Rafael Márta

Díjai, elismerései

• 1951 – Érdemes művész
• 1954 – Szocialista munkáért érdemérem
• A Magyar Állami Operaház örökös tagja

Források

• - Magyar Színházművészeti Lexikon
• - Hét nap
• Magyar Színművészeti Lexikon
• Szabadka zenei élete - (Pekár Tibor)
• Kalapis Zoltán - Életrajzi kalauz