„Kereskedelem” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 193.225.193.15 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Feladatai ( |
== Feladatai (funkciói) == |
||
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges [[ |
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges [[sorozatgyártás]], míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a [[mezőgazdaság]]ban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet. |
||
* Disztribúciós (elosztási) funkció |
* Disztribúciós (elosztási) funkció |
||
A lap 2019. május 21., 09:32-kori változata
.jpg)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Ebből a szempontból a kereskedelem fő csoportosítása:
- Kiskereskedelem - közvetlenül a fogyasztó számára értékesít
- Nagykereskedelem - a termelő áruját értékesíti főleg kiskereskedők (viszonteladók) részére
- Demigrosz kereskedelem - ugyanazon kereskedő mind nagykereskedőként, mint kiskereskedőként tevékenykedik. A nagy- és a kiskereskedelmi funkciók egy adott kereskedelmi vállalaton belül is megjelenhetnek.[1]
Története
Feladatai (funkciói)
A közvetítést szükségessé tévő tényezők elsősorban a termelés és a fogyasztás közötti mennyiségi, térbeli és időbeli különbségek kiegyenlítése. A termelés költséghatékony mennyisége, volumene a tömeges sorozatgyártás, míg az egyedi fogyasztó szükséglete általában csupán egy termék egység. A termelés ideális helye a nyersanyag közelében lévő ipartelepeken van, míg a fogyasztás tőlük távol a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje közötti különbség legjobban a szezonális termékek esetén, például a mezőgazdaságban szemléltethető, ahol az aratás egy évben egyszer van, míg a terményekre egész évben lehet szükséglet.
- Disztribúciós (elosztási) funkció
- Térbeli különbségek áthidalása
- Időbeli eltérések áthidalása
- Termelési és fogyasztási szerkezet összehangolása
- Termeltetés, javító-karbantartó szolgáltatás
- Fogyasztó és a forgalmazott áru minőségének védelme
- Fogyasztás befolyásolása (reklám, akciók, stb.)
- Finanszírozási és hitelfunkció
- Árukezelési funkció
- Transzformációs tevékenység
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
- Nagykereskedő.lap.hu - linkgyűjtemény
- A fegyverkereskedelem jelenlegi helyzete és szabályozása Afrika déli részén