„Frederiksberg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a SVG változat (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
== Földrajz == |
== Földrajz == |
||
[[Fájl:Central+suburban Copenhagen. |
[[Fájl:Central+suburban Copenhagen.svg|bélyegkép|250px|jobbra|Koppenhága és a környező községek]] |
||
Frederiksberg [[Sjælland]] sziget keleti részén fekszik. A város egy [[enklávé]] [[Koppenhága|Koppenhágán]] belül, vagyis minden irányból a [[főváros]] határolja. Eredetileg a fővárostól nyugatra terült el, de mióta [[1901]]-ben néhány települést Koppenhágához csatoltak, teljesen körülveszi Frederiksberget. |
Frederiksberg [[Sjælland]] sziget keleti részén fekszik. A város egy [[enklávé]] [[Koppenhága|Koppenhágán]] belül, vagyis minden irányból a [[főváros]] határolja. Eredetileg a fővárostól nyugatra terült el, de mióta [[1901]]-ben néhány települést Koppenhágához csatoltak, teljesen körülveszi Frederiksberget. |
||
A lap 2019. május 15., 17:39-kori változata
| Frederiksberg | |
 | |
| A Frederiksberg kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dánia |
| Régió | Hovedstaden |
| Község | Frederiksberg község |
| Irányítószám | 1800–2000 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 105 037 fő (2017. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 15 m |
| Terület | |
| Összesen | 8,77 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 55° 40′ 39″, k. h. 12° 32′ 11″Koordináták: é. sz. 55° 40′ 39″, k. h. 12° 32′ 11″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frederiksberg témájú médiaállományokat. | |
Frederiksberg város Dániában, Koppenhága közepén.
Földrajz
Frederiksberg Sjælland sziget keleti részén fekszik. A város egy enklávé Koppenhágán belül, vagyis minden irányból a főváros határolja. Eredetileg a fővárostól nyugatra terült el, de mióta 1901-ben néhány települést Koppenhágához csatoltak, teljesen körülveszi Frederiksberget.
Történelem
A város története 1651-ig nyúlik vissza, amikor III. Frigyes dán király letelepedési engedélyt adott 20 dán-holland parasztnak, és megalapította az eredetileg Ny Amager-nek (Új Amager) hívott települést. A gazdálkodás azonban rosszul ment, és 1697-ben a település nagy része le is égett, így a terület visszaszállt a királyra.
1700-1703 között IV. Frigyes építtetett itt egy dombon kastélyt, melyet Frederichs Berg-nek nevezett. A domb tövében újjáépült települést azóta hívják Frederiksbergnek. Számos házat jómódú koppenhágaiak vásároltak meg, akik nem gazdálkodtak itt, csak vidéki rezidencinak tartották fenn.
A település lassan átalakult kereskedővárossá, mesteremberekkel és kereskedőkkel. Nyaranta kiadó szobák és éttermek várták a koppenhágaiakat, akik a város zajától távol, de a királyi családhoz közel szerettek volna időzni.
A város kezdetben lassan növekedett (1770-ben 1000, 1800-ban 1200, 1850-ben 3000 lakos), azonban 1852-ben eltörölték a rendeletet, amely megtiltotta a főváros falain kívüli építkezést, így 1900-ra 80 000-re, 1950-re pedig 120 000-re nőtt a népesség.
Napjainkban a település 3-5 emeletes lakóházakból, nagy családi házakból és parkokból áll. Légi felvételen nézve világosan elkülöníthető a környező Koppenhágától, mivel sokkal zöldebb, és kevés a forgalmas főútvonal. Ez az egyik legmagasabb presztízsű lakónegyed a fővárosban.
Turizmus
Frederiksberg főbb nevezetességei:
- Frederiksberg kastély: a 18. század elején épült, a királyi család nyári rezidenciájaként.
- Frederiksberg park: 300 éves romantikus park. Szentivánéjkor tüzeket raknak, énekelnek, zenélnek a tó partján a koppenhágaiak.
