„Szerkesztő:Kgyt/próbalap” változatai közötti eltérés
Kgyt (vitalap | szerkesztései) főlösleges szakasz |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →Életpályája: nem kell ennyi alcím |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
A középiskola után sikertelenül felvételizett a BME-re, így műszaki területen elhelyezkedett (az Angyalföldi Vasszerelvénygyárban) és tanulmányait munka mellett magán úton folytatta. Rendszeres látogatója volt a Magyarországi Olasz Kulturális Intézetnek, ahol [[olasz nyelv]]et tanult. Ebben az időben magántanártól [[angol nyelv|angolt]] is tanult. Barátaival rendszeres látogatója volt komolyzenei és kulturális programoknak. |
A középiskola után sikertelenül felvételizett a BME-re, így műszaki területen elhelyezkedett (az Angyalföldi Vasszerelvénygyárban) és tanulmányait munka mellett magán úton folytatta. Rendszeres látogatója volt a Magyarországi Olasz Kulturális Intézetnek, ahol [[olasz nyelv]]et tanult. Ebben az időben magántanártól [[angol nyelv|angolt]] is tanult. Barátaival rendszeres látogatója volt komolyzenei és kulturális programoknak. |
||
=== 1956 === |
|||
Társaságából többen is elhagyták az országot az [[1956]]-os események során. Részt vett a forradalom [[vác]]i megmozdulásaiban fegyveres forradalmárként, de ütközetre, fegyverhasználatra nem került sor. A forradalom leverését követő elszámoltatást néhány veréssel megúszta. Innentől a rendszer rendszeresen használta vele kapcsolatban az „ellenforradalmár” kifejezést. Katonaidejét [[1956]] után [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] töltötte. A szolgálati évei alatt kezdett komolyabban írni. |
Társaságából többen is elhagyták az országot az [[1956]]-os események során. Részt vett a forradalom [[vác]]i megmozdulásaiban fegyveres forradalmárként, de ütközetre, fegyverhasználatra nem került sor. A forradalom leverését követő elszámoltatást néhány veréssel megúszta. Innentől a rendszer rendszeresen használta vele kapcsolatban az „ellenforradalmár” kifejezést. Katonaidejét [[1956]] után [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] töltötte. A szolgálati évei alatt kezdett komolyabban írni. |
||
=== Út a felsőoktatásba === |
|||
[[1960]]-ban munkahelyet váltott, hogy az ingázással töltött időt lecsökkentse. Új munkahelyén, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában egyre jöttek az új kihívások és feladatok, így szükségét érezte az ismereteinek megújítását és kibővítését. Először elvégezte a [[Kandó Kálmán Műszaki Főiskola#Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum|Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum]] képzését, majd a [[Bánki Donát Műszaki Főiskola|Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola]] gépgyártástechnológia szakát, ahol [[1967]]-ben államvizsgázott, később, [[1973]]-ban ugyanitt gépgyártástechnológus üzemmérnök lett. |
[[1960]]-ban munkahelyet váltott, hogy az ingázással töltött időt lecsökkentse. Új munkahelyén, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában egyre jöttek az új kihívások és feladatok, így szükségét érezte az ismereteinek megújítását és kibővítését. Először elvégezte a [[Kandó Kálmán Műszaki Főiskola#Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum|Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum]] képzését, majd a [[Bánki Donát Műszaki Főiskola|Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola]] gépgyártástechnológia szakát, ahol [[1967]]-ben államvizsgázott, később, [[1973]]-ban ugyanitt gépgyártástechnológus üzemmérnök lett. |
||
=== Családalapítás === |
|||
A [[1960-as évek|hatvanas évek]] végén ismerkedett meg Seres Gizellával, akivel egy hosszabb [[törökbálint]]i szanatóriumi kezelést és otthoni lábadozás után [[1968]]-ban összeházasodtak. Két gyermekük született. A család a [[1970-es évek|hetvenes években]] költözött [[Vác|Deákvárra]]. A gyári munkákon kívül ekkoriban grafikai, dekorációs és nyomdászati munkákat vállalt. |
A [[1960-as évek|hatvanas évek]] végén ismerkedett meg Seres Gizellával, akivel egy hosszabb [[törökbálint]]i szanatóriumi kezelést és otthoni lábadozás után [[1968]]-ban összeházasodtak. Két gyermekük született. A család a [[1970-es évek|hetvenes években]] költözött [[Vác|Deákvárra]]. A gyári munkákon kívül ekkoriban grafikai, dekorációs és nyomdászati munkákat vállalt. |
||
=== Kiteljesedő kulturális élet === |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. február 28., 16:40-kori változata
| Péter Péter | |
| Élete | |
| Született | 1937. február 10. Vác, Magyarország |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Péter Péter? és Rostás Klára |
| Házastársa | Seres Gizella (házasságkötés 1968) |
| Gyermekei | Zsolt (1969), Tibor (1973) |
Péter Péter (Vác, 1937. február 10.) magyar költő, író.
Gyermekkor
Péter Péter édesapja szász származású vaskereskedő, édesanyja fodrász volt. Az óvodai és elemi iskolai évek alatt katolikus nevelést kapott, részben német nyelven. Felsőbb évfolyamokba a váci piarista gimnáziumba járt. Szülei eltérő vallású emberek voltak – édesanyja katolikus, édesapja evangélikus –, de ez nem jelentett problémát a mindennapokban. A szocialista államosítás során szülei elvesztették vállalkozásukat és az iskolai feltételek is megváltoztak.
Tanára, Peukert Károly festőművész hatására a festői, rajztanári pályát célozta meg kamaszfiúként, de a magánórák betiltása miatt erről lemondott és később Bernát Kálmán magyartanár hatására az irodalom felé fordult.
Középfokú tanulmányait gépipari technikumban végezte, 1955-ben érettségizett, majd magán úton kitanulta a méhészetet is.
Életpályája
A középiskola után sikertelenül felvételizett a BME-re, így műszaki területen elhelyezkedett (az Angyalföldi Vasszerelvénygyárban) és tanulmányait munka mellett magán úton folytatta. Rendszeres látogatója volt a Magyarországi Olasz Kulturális Intézetnek, ahol olasz nyelvet tanult. Ebben az időben magántanártól angolt is tanult. Barátaival rendszeres látogatója volt komolyzenei és kulturális programoknak.
Társaságából többen is elhagyták az országot az 1956-os események során. Részt vett a forradalom váci megmozdulásaiban fegyveres forradalmárként, de ütközetre, fegyverhasználatra nem került sor. A forradalom leverését követő elszámoltatást néhány veréssel megúszta. Innentől a rendszer rendszeresen használta vele kapcsolatban az „ellenforradalmár” kifejezést. Katonaidejét 1956 után Nagykanizsán töltötte. A szolgálati évei alatt kezdett komolyabban írni.
1960-ban munkahelyet váltott, hogy az ingázással töltött időt lecsökkentse. Új munkahelyén, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában egyre jöttek az új kihívások és feladatok, így szükségét érezte az ismereteinek megújítását és kibővítését. Először elvégezte a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum képzését, majd a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola gépgyártástechnológia szakát, ahol 1967-ben államvizsgázott, később, 1973-ban ugyanitt gépgyártástechnológus üzemmérnök lett.
A hatvanas évek végén ismerkedett meg Seres Gizellával, akivel egy hosszabb törökbálinti szanatóriumi kezelést és otthoni lábadozás után 1968-ban összeházasodtak. Két gyermekük született. A család a hetvenes években költözött Deákvárra. A gyári munkákon kívül ekkoriban grafikai, dekorációs és nyomdászati munkákat vállalt.