„Wels” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kékítés. |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
78. sor: | 78. sor: | ||
* [[Hugo Ströhl]], képzőművész, illusztrátor, [[heraldikus]] |
* [[Hugo Ströhl]], képzőművész, illusztrátor, [[heraldikus]] |
||
== |
== Testvérvárosok == |
||
* {{zászló|Németország}} [[Straubing]], [[Németország]] |
* {{zászló|Németország}} [[Straubing]], [[Németország]] |
||
* {{Zászló|Románia}} [[Nagybánya]], [[Románia]] |
* {{Zászló|Románia}} [[Nagybánya]], [[Románia]] |
A lap 2019. február 20., 19:00-kori változata
Wels | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Rang | Önálló tartományi város | ||
Járás | Felső-Ausztria | ||
Polgármester | Peter Koits | ||
Irányítószám | 4600, 4601, 4603, 4604, 4605, 4606 | ||
Körzethívószám | 07242 | ||
Forgalmi rendszám | WE | ||
Testvérvárosok | Lista Straubing, Chichigalpa, Tábor | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 303 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1266 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 317 m | ||
Terület | 45,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′, k. h. 14° 01′48.150000°N 14.016667°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 14° 01′48.150000°N 14.016667°E | |||
Wels weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wels témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wels a tartományi főváros, Linz után Felső-Ausztria tartomány 2. legnagyobb városa. Wels az ókorban és a középkorban is fontos település volt, a város ma ipari központ, közlekedési csomópont és jelentős vásároknak ad otthont.
Fekvése
Wels városa Felső-Ausztria tartomány központi részén fekszik, a város az ún. Welsi Puszta tájegység központja. Wels a Traun folyó partján terül el, a városon keresztül folyik a Mühlbach és a Grünbach patak is.
Története
Wels környéke már a neolitikumban is lakott terület volt, de a város igazi jelentőségét a római időkben nyerte el. A város Noricum tartomány központi részén feküdt, ezért fontos kereskedelmi központtá vált. Wels római városi jogot kapott i. e. 120 körül, a város neve Municipium Ovilava lett. 215 körül Colonia Aurelia Antoniana Ovilabis volt a város neve. Ekkor a városnak már 18 000 lakosa volt, viszont a római uralom végével a város elvesztette jelentőségét.
Wels a középkorban vált újra kereskedelmi központtá. 1222-ben újra városi jogot kapott a Babenberg család képező Wels. A XIV. században a város vásártartási jogot kapott. Előnyös fekvése és gazdasági kiváltságai által hamar jelentős kereskedelmi központtá vált.
A II. világháború során itt épült fel a mauthauseni koncentrációs tábor egyik melléktábora. 1944 végén a várostól délnyugatra található szomszédos Gunskirchen és Edt bei Lambach között félúton, az erdőben létesítettek egy koncentrációs tábort (gunskircheni koncentrációs tábor), amelyben elsősorban Magyarországról ideszállított zsidókat tartottak fogva és gyilkoltak meg.
Wels 1964. január 18-án vált önálló tartományi várossá.
Kultúra és látnivalók
- Wels vára
- Haus der Salome Alt
- Herminaudvar
- Lederertorony
- Minorita-kolostor
- Polheim-kastély
- Tilly-palota
- Plébániatemplom
- Elővárosi plébániatemplom
- Evangélikus Krisztus-templom
- Jézus Szíve templom
- Kálváriahegyi templom
- Szent József templom
- Szent Franziskus templom
- Welser Metzen
- Stadtbrunnen
- Mariensäule
Múzeumok
- Stadtmuseum
- Lebensspuren-Museum
- Puppenweltmuseum
- Dragonermuseum
Híres welsiek
- Heinrich Brunner, jogtörténész
- Wolfgang Andreas Heindl, festő
- Adolf Obermüllner, festő
- Julius Wagner-Jauregg, orvosi Nobel-díjas
- Rudolf Pummerer, vegyész
- Max zu Schaumburg-Lippe, autóversenyző
- Werner Kreindl, színész
- Robert Kriechbaumer, történész
- Christoph Ransmayr, író
- Götz Spielmann, Oscar-díjas filmrendező
- Hugo Ströhl, képzőművész, illusztrátor, heraldikus
Testvérvárosok
További információk
- ↑ Wels (Stadt) Population. Citypopulation.de