„Emberi jogok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 109.223.152.203 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Az első teljes áttörés == |
== Az első teljes áttörés == |
||
[[2010]]-ben [[Mexikó]] [[Chiapas]] szövetségi állama, [[2011]]. [[Július 9.|július 19]]-én pedig |
[[2010]]-ben [[Mexikó]] [[Chiapas]] szövetségi állama, [[2011]]. [[Július 9.|július 19]]-én pedig az elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az [[Alkotmány]]ába foglalta az összes emberi jogot az emberi jogi kampánya hatására. |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2018. október 7., 23:12-kori változata
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága , a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az emberi jogok történeti fejlődése
Az angol fejlődés
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Carta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott Függetlenségi Nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
Franciaország
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
- „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Magyarország
Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az emberi jogok újkori fejlődése
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.
Az első teljes áttörés
2010-ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19-én pedig az elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot az emberi jogi kampánya hatására.
