„Hunyadi Szabó Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Püspök infobox
{{Püspök infobox
| név = Hunyadi Szabó Ferenc
| név = Hunyadi Szabó Ferenc
| püspöki székhely = a ''Tiszántúli Református Egyházkerület''
| püspöki székhely = a ''[[Tiszántúli református egyházkerület]]''
| kép =
| kép =
| képméret = 220px
| képméret = 220px

A lap 2018. augusztus 10., 14:40-kori változata

Hunyadi Szabó Ferenc
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Született1743. július 23.
Telegd
Elhunyt1795. július 7. (51 évesen)
Sárospatak
Nemzetiségmagyar
Püspökségi ideje
1791. július 29. – 1795. július 7.
Előző püspök
Következő püspök
Sinai Miklós
Vecsei Sámuel

Hunyadi Szabó Ferenc (Telegd, 1743. július 23.Sárospatak, 1795. július 7.) református püspök.

Élete

Apja, Hunyadi Ferenc Telegden volt prédikátor. Tanulmányait Diószegen kezdte, 1758. április 27-én a felső osztályba Debrecenbe ment, ahol a teológiát is végezte. 1765-ben Diószegen lett rektor. 1767. október 26-tól Bázelben tanult; onnét hazaérkeztekor 1768. november 6-án segédlelkész lett Debrecenben Piskárkosi Szilágyi Sámuel püspök mellett. 1770. január 1-jén rendes lelkésznek választották. Mint jeles szónok nagy tiszteletben állt nemcsak Debrecenben, hanem messze vidéken is. 1781-ben Szathmári Paksi István mellé vicenótáriussá, annak pedig püspökségre lett emeltetése után 1786. január 17-én generalis nótáriussá, végül 1791. július 29-én a tiszántúli kerület püspökének választotta Sinai Miklós ellenében; e választás sok viszályra adott okot. Részt vett a budai zsinatban, melyben a tiszántúli kerület részéről 24-ed magával jelent meg. 1795-ben, amikor Sárospatakra ment a vizsgálatokra, hirtelen szélütés érte és harmadnapra július 7-én meghalt; ott is temették el. (Özvegye Veresmarti Klára még 1825-ben Diószegen élt.)

Munkái

  • Diaetai prédikátziók, a melyeket a közelebb elmúlt ország gyűlésére fel seregelt úri rendek előtt Budán elmondott. A maga költségén pedig kinyomattatott Dobos István, Pest, 1791.
  • Keresztyén archivarius, vagy olyan historiai gyűjtemény, melyben összeszedegettetve feltaláltatnak a bibliában elő-forduló dolgoknak a régi külső íróknál megmaradott nyomai; és az ő tulajdon szavaikkal, s azokra való szükséges jegyzésekkel előadattatnak, azon külső írók életek idejének rendi szerint. Vácz, 1794. Két kötet.
  • József eladatása. Egy próbatétel Milton szerint. (Költemény.) Pozsony, 1795.
  • Tizenhét predikatziók, melyeket a debreczeni reform. ekklesiában elmondott... Diószeg, 1795.
  • Ötvenhét közönséges predikatziók, melyeket a debreczeni reformata sz. ekklésiában elmondott néhai... Most pedig a maga költségén köz-haszonra kibocsátott Dobos István. I-III. Darab. Vácz. 1797-99. A IV. kötet czíme: Hetvenkét ünnepi prédikácziók, melyeket a debreczeni ref sz. ekklesiában elmondott. Vácz, 1800.; az V. kötet: Különös alkalmatosságokra való ötvennyolcz prédikátziók, melyeket a debreczeni ref. sz. ekklesiában elmondott... Vácz, 1802.
  • Ötvenhat halotti prédikátziók, melyeket sok uri rendek, és más külömb-külömbféle sorsú, hivatalú. állapotú és idejű halottak felett elmondott néhai... és most közhaszonra kibocsátott Molnár Ferencz. Vácz, 1805. Két kötet. (Molnár F. veje volt Hunyadi Ferencznek.)
  • A heidelbergi katechismusnak urnap szerint való magyarázatja, melyet készített s el is mondott néhai... és most a közhaszonra kibocsátott Molnár Ferencz. Vácz, 1808. két kötet.

Részt vett a híres Debreczeni Grammatika szerkesztésében.

Latin epigrammáját közölte a Weszprémi, Succ. Med. Biogr. III. k.

Kéziratban maradt művei

A magyarországi prot. ekklesiák historiája, Tóth Ferencz szerint 1775-ig lehozva, de a régibb dolgokra nézve csak Lampe-Ember van magyarra fordítva; Annak megmutatása, hogy a ker. vallás a görögök által hozatott be Magyarországba (ennek megjelenését a censura megtiltá); Catalogus principium magnatum, nobilium evangelium religionem a temporibus reformationis amplectantium aut faventium in Hungaria et Transsilvania; A bécsi és linczi békekötés historiai előadása; Superintendentes ecclarum reformatorum hungaricarum Trans-Tibiscanarum Debreceni 1785 (közölve Weszprémi Biographia Medicorumában); A titkos könyv jövendöléseinek beteljesedése Lowmann szerint; Fides ecclesiae rom. kath. hodiernae de sacramenti Eucharistiae; A mise szolgáltatásának rendi a római missale szerint, mely nyomtattatott Veneciában 1776.; Jób könyvének fordítása (a 36. részig terjed); Excepta ex epistolis Gregorii magni.

Levelei: Tóth Ferenchez 1807. szeptember 7. és Molnár Ferenchez 1807. július 23. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában.)

Források

További információk

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-. (Szabó F.)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8