„Jogutódlás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 212.48.243.34 (vita) szerkesztéséről Linkoman szerkesztésére |
→Forrás: ok és portál |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. [19. § (5) bek.] |
védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. [19. § (5) bek.] |
||
== |
== Források == |
||
* 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról |
* 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról |
||
* 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról |
* 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról |
||
{{csonk-jog}} |
{{csonk-jog}} |
||
{{Portál|Jog}} |
|||
[[Kategória:Iparjogvédelem]] |
[[Kategória:Iparjogvédelem]] |
A lap 2018. augusztus 1., 13:38-kori változata
A jogutódlás egy jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd) helyébe más (a jogutód) lép. A jogutódlásról számos törvény és alsóbb szintű egyéb jogszabály rendelkezik Magyarországon.
Fajtái
- szerződéses jogutódlás
- jogutódlás jogszabály alapján
- jogutódlás hatósági határozat alapján
- jogutódlás bírósági ítélettel.
Formái
- Egyetemes jogutódlás
- Részleges jogutódlás.
A gazdasági társaságról szóló törvényben
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
- A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. [Gt. 65. §], A megszűnés történhet jogutód nélkül [Gt. 66. §] vagy jogutóddal [Gt. 67. §]
- Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha
- a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
- b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését;
- c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik;
- d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti;
- e) jogszabály így rendelkezik.
- Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. [Gt. 67. § (1) bek.]
- Társasági formaváltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. [Gt. 67. § (2) bek.]
- Gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. [Gt. 67. § (3) bek.]
- Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. [Gt. 67. § (4) bek.]
- Az átalakulás szabályainak alkalmazása szempontjából az egyesülés (XI. fejezet) gazdasági társaságnak minősül. [Gt. 67. § (6) bek.]
- Az egyesülés és a szétválás során az eddigi formától eltérő másik társasági forma is választható. [Gt. 67. § (7) bek.]
A védjegytörvényben
- Az 1997. évi XI. törvény 19. §-a szerint:
- A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók. [19. § (1) bek.]
- A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi,
kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. [19. § (2) bek.]
- A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható. [19. § (3) bek.]
- A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. [19. § (4) bek.]
- Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a
védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. [19. § (5) bek.]
Források
- 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról