„Napnyugta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bevezetés kieg. +bold |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Fájl:Sunset 2007-1.jpg|300px|thumb|A napnyugtát megelőző pillanat az [[Atlanti-óceán]] partján, [[Porto Covo]], [[Portugália]]]] |
[[Fájl:Sunset 2007-1.jpg|300px|thumb|A napnyugtát megelőző pillanat az [[Atlanti-óceán]] partján, [[Porto Covo]], [[Portugália]]]] |
||
'''Napnyugtának''' vagy '''naplementének''' nevezzük azt a napi rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a [[Föld]] forgásának következtében a [[Nap]] eltűnik a |
'''Napnyugtának''' vagy '''naplementének''' nevezzük azt a [[nap (időegység)|napi]] rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a [[Föld]] forgásának következtében a [[Nap]] eltűnik a [[nyugat]]i [[horizont]]on. Az [[Csillagászat|asztronómia]] tudománya szerint a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt. |
||
A [[Nap]]ból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a [[Nap]]ot lenyugodni látjuk, az valójában már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. |
A [[Nap]]ból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a [[Nap]]ot lenyugodni látjuk, az valójában már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. |
||
[[Szürkület]]nek a napnyugtától a teljes besötétedésig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az [[éjszaka]] kezdete az az időpont, mikor a [[Nap]] már 18°-kal a látóhatár alatt van. |
|||
Az északi |
Az [[északi sarkkör]]től [[észak]]ra, ill. a [[déli sarkkör]]től [[dél]]re a naplemente nem következik be napi rendszerességgel, csupán évente egyszer a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor. |
||
A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt narancssárga színezettsége. |
A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt [[narancs (szín)|narancssárga]] színezettsége. |
||
== A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata == |
== A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata == |
||
A napnyugta időpontja változik az év folyamán. Függ a földi szemlélő földrajzi helyzetétől is, tekintettel a szélességi fokokra és a tengerszint feletti magasságra. |
A napnyugta időpontja változik az év folyamán. Függ a földi szemlélő földrajzi helyzetétől is, tekintettel a szélességi fokokra és a tengerszint feletti magasságra. |
||
Tavasszal a nappalok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik. |
Tavasszal a nappalok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően [[június]] végén, ill. [[július]] elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik. Ennek magyarázata a [[fénytörés]]. |
||
A déli féltekén ugyanezek a jelenségek játszódnak le, csak a dátumok különbözőek: a legkorábbi napnyugta pár héttel [[június 21.|június 21]]-e előtt, a legkésőbbi pedig nem sokkal [[december 21.|december 21]]-e után következik be. |
A déli féltekén ugyanezek a jelenségek játszódnak le, csak a dátumok különbözőek: a legkorábbi napnyugta pár héttel [[június 21.|június 21]]-e előtt, a legkésőbbi pedig nem sokkal [[december 21.|december 21]]-e után következik be. |
||
Az [[Egyenlítő]]n és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az [[analemma]] grafikon írja le. |
Az [[Egyenlítő]]n és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az [[analemma]] grafikon írja le. Itt általában 18 óra körül van napnyugta. |
||
A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi [[napéjegyenlőség]]ig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi napéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a [[Nap]] pontosan nyugaton nyugszik. |
A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi [[nap-éj egyenlőség|napéjegyenlőség]]ig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi napéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a [[Nap]] pontosan nyugaton nyugszik. |
||
Mivel a napkelte és a napnyugta időpontja az a pillanat, amikor a napkorong felső része (nem pedig a középső) megjelenik, ill. eltűnik, a nappal még napéjegyenlőségkor is mintegy 10 perccel hosszabb, mint az éjszaka. Ehhez hozzájárul az is, hogy mikor a Nap már valójában lenyugodott, a [[refrakció]] következtében még mindig a látóhatár felett található. |
Mivel a napkelte és a napnyugta időpontja az a pillanat, amikor a napkorong felső része (nem pedig a középső) megjelenik, ill. eltűnik, a nappal még napéjegyenlőségkor is mintegy 10 perccel hosszabb, mint az éjszaka. Ehhez hozzájárul az is, hogy mikor a Nap már valójában lenyugodott, a [[refrakció]] következtében még mindig a látóhatár felett található. |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
== Színek == |
== Színek == |
||
A [[Nap]] eredeti fehér színű fénye a levegőmolekulákon, ill. a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródik. A rövid hullámhosszú sugarak, akárcsak a zöld vagy a kék színűek, nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, mint a vörös vagy a narancssárga. Napkeltekor, ill. naplementekor a napsugaraknak vastag levegőrétegen kell áthaladniuk, a zöld és kék sugarak szóródnak, a vörös és a narancssárga pedig dominánssá válik. Azonban ezek a hosszú hullámhosszú sugarak is kisebb mértékben szóródnak, narancs és vörös színt kölcsönözve a környező égboltnak és a felhőknek. |
A [[Nap]] eredeti [[fehér]] színű fénye a levegőmolekulákon, ill. a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródik. A rövid hullámhosszú sugarak, akárcsak a zöld vagy a kék színűek, nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, mint a vörös vagy a narancssárga. Napkeltekor, ill. naplementekor a napsugaraknak vastag levegőrétegen kell áthaladniuk, a [[zöld]] és [[kék]] sugarak szóródnak, a [[vörös]] és a narancssárga pedig dominánssá válik. Azonban ezek a hosszú hullámhosszú sugarak is kisebb mértékben szóródnak, narancs és vörös színt kölcsönözve a környező égboltnak és a felhőknek. |
||
A rövid hullámhosszú sugarak a [[Rayleigh-szórás]] következtében vesznek el, mely során ezen sugarak saját hullámhosszuknál kisebb (d<50nm) szemcséken szóródnak. |
A rövid hullámhosszú sugarak a [[Rayleigh-szórás]] következtében vesznek el, mely során ezen sugarak saját hullámhosszuknál kisebb (d<50nm) szemcséken szóródnak. |
||
A szóródás másik típusa a [[Mie-féle szóródás]], mely során a sugarak a 600nm-nél nagyobb szemcséken szóródnak. A Mie-féle szóródás nélkül naplementekor csupán a horizont mentén egy keskeny sávban venne fel az égbolt vöröses színárnyalatot, a többi része megmaradna kék, ritkábban zöld színűnek. |
A szóródás másik típusa a [[Mie-féle szóródás]], mely során a sugarak a 600nm-nél nagyobb szemcséken szóródnak. A Mie-féle szóródás nélkül naplementekor csupán a horizont mentén egy keskeny sávban venne fel az égbolt vöröses színárnyalatot, a többi része megmaradna kék, ritkábban zöld színűnek. |
||
A naplemente színei általában sokkal jellegzetesebbek és ragyogóbbak, mint a napkelte színei, este ugyanis a levegő több szennyezőanyagot tartalmaz. [[Vulkán]]kitörések esetén a [[troposzféra|troposzférába]] kerülő vulkáni hamu a naplemente színeit tompítja, míg azok a kilövellt anyagok, amelyek a [[sztratoszféra|sztratoszférába]] kerülnek, sokkal élénkebbé teszik a naplemente színeit és látványosabbá a jelenséget. Bizonyos esetekben napkelte előtt, ill. napnyugta után látható az égbolton az ún. „[[Zöld sugár|zöld villanás]]” is. |
A naplemente színei általában sokkal jellegzetesebbek és ragyogóbbak, mint a [[napkelte]] színei, este ugyanis a levegő több szennyezőanyagot tartalmaz. [[Tűzhányó|Vulkán]]kitörések esetén a [[troposzféra|troposzférába]] kerülő vulkáni hamu a naplemente színeit tompítja, míg azok a kilövellt anyagok, amelyek a [[sztratoszféra|sztratoszférába]] kerülnek, sokkal élénkebbé teszik a naplemente színeit és látványosabbá a jelenséget. Bizonyos esetekben napkelte előtt, ill. napnyugta után látható az égbolton az ún. „[[Zöld sugár|zöld villanás]]” is. |
||
== Az égtájak elnevezései == |
== Az égtájak elnevezései == |
A lap 2018. július 24., 11:24-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Napnyugtának vagy naplementének nevezzük azt a napi rendszerességgel lejátszódó jelenséget, mely során a Föld forgásának következtében a Nap eltűnik a nyugati horizonton. Az asztronómia tudománya szerint a napnyugta az a pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt.
A Napból érkező sugarak az atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a Napot lenyugodni látjuk, az valójában már egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. Szürkületnek a napnyugtától a teljes besötétedésig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az éjszaka kezdete az az időpont, mikor a Nap már 18°-kal a látóhatár alatt van.
Az északi sarkkörtől északra, ill. a déli sarkkörtől délre a naplemente nem következik be napi rendszerességgel, csupán évente egyszer a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor.
A napnyugta következtében különleges légköri állapotok alakulnak ki, akárcsak a napkorong és a környező égbolt narancssárga színezettsége.
A napnyugta időpontja és lejátszódásának folyamata
A napnyugta időpontja változik az év folyamán. Függ a földi szemlélő földrajzi helyzetétől is, tekintettel a szélességi fokokra és a tengerszint feletti magasságra.
Tavasszal a nappalok egyre hosszabbodnak, és a napnyugta időpontja kitolódik. A legkésőbbi napnyugta az északi féltekén a szemlélő pozíciójától függően június végén, ill. július elején következik be. A legkorábbi napnyugta szintén nem pontosan a téli napfordulókor van, hanem legkevesebb két héttel hamarabb, ismét a megfigyelő pozíciójától függően. Az északi féltekén ez az időpont általában november végére vagy december elejére esik. Ennek magyarázata a fénytörés.
A déli féltekén ugyanezek a jelenségek játszódnak le, csak a dátumok különbözőek: a legkorábbi napnyugta pár héttel június 21-e előtt, a legkésőbbi pedig nem sokkal december 21-e után következik be.
Az Egyenlítőn és környékén a napnyugta időpontja az év folyamán csupán pár percet mozog oda-vissza a szoláris dél időpontjával együtt. Ezeket a mozgásokat az analemma grafikon írja le. Itt általában 18 óra körül van napnyugta.
A napkorong függetlenül a megfigyelő helyzetétől a márciusitól a szeptemberi napéjegyenlőségig az égbolt északnyugati részén, a szeptemberitől a márciusi napéjegyenlőségig pedig az égbolt délnyugati részén nyugszik le. Napéjegyenlőségkor az összes földi megfigyelő számára a Nap pontosan nyugaton nyugszik.
Mivel a napkelte és a napnyugta időpontja az a pillanat, amikor a napkorong felső része (nem pedig a középső) megjelenik, ill. eltűnik, a nappal még napéjegyenlőségkor is mintegy 10 perccel hosszabb, mint az éjszaka. Ehhez hozzájárul az is, hogy mikor a Nap már valójában lenyugodott, a refrakció következtében még mindig a látóhatár felett található.
A refrakció optikailag megváltoztatja a lenyugvó Nap alakját is. A napkorong alsó részéről érkező sugarak nagyobb mértékben megtörnek, a napkorong képe ezért torzul, magassága látszólag csökken, szélessége azonban nem változik. Az optikai illúziónak tulajdonítható az is, hogy a lenyugvó nap mérete látszólag nagyobb, mint bármely más napszakban.
Színek
A Nap eredeti fehér színű fénye a levegőmolekulákon, ill. a levegőben található szennyezőanyagok molekuláin szóródik. A rövid hullámhosszú sugarak, akárcsak a zöld vagy a kék színűek, nagyobb mértékben szóródnak, mint a hosszú hullámhosszúak, mint a vörös vagy a narancssárga. Napkeltekor, ill. naplementekor a napsugaraknak vastag levegőrétegen kell áthaladniuk, a zöld és kék sugarak szóródnak, a vörös és a narancssárga pedig dominánssá válik. Azonban ezek a hosszú hullámhosszú sugarak is kisebb mértékben szóródnak, narancs és vörös színt kölcsönözve a környező égboltnak és a felhőknek.
A rövid hullámhosszú sugarak a Rayleigh-szórás következtében vesznek el, mely során ezen sugarak saját hullámhosszuknál kisebb (d<50nm) szemcséken szóródnak. A szóródás másik típusa a Mie-féle szóródás, mely során a sugarak a 600nm-nél nagyobb szemcséken szóródnak. A Mie-féle szóródás nélkül naplementekor csupán a horizont mentén egy keskeny sávban venne fel az égbolt vöröses színárnyalatot, a többi része megmaradna kék, ritkábban zöld színűnek.
A naplemente színei általában sokkal jellegzetesebbek és ragyogóbbak, mint a napkelte színei, este ugyanis a levegő több szennyezőanyagot tartalmaz. Vulkánkitörések esetén a troposzférába kerülő vulkáni hamu a naplemente színeit tompítja, míg azok a kilövellt anyagok, amelyek a sztratoszférába kerülnek, sokkal élénkebbé teszik a naplemente színeit és látványosabbá a jelenséget. Bizonyos esetekben napkelte előtt, ill. napnyugta után látható az égbolton az ún. „zöld villanás” is.
Az égtájak elnevezései
A magyar nyelvben a kelet és a nyugat elnevezések összefüggésbe hozhatók a Nap mozgásával az égbolton: keleten kel a Nap, míg nyugaton nyugszik. Az egyéb, magyarral nem rokon nyelvek esetében is megfigyelhetők az ilyen típusú elnevezések.
Bolygók
A Naprendszer minden bolygójáról különféle naplementéket figyelhetünk meg, köszönhetően a bolygók eltérő távolságának a Naptól és az eltérő légköri viszonyoknak. A Marson például a lenyugvó Nap látszólagos mérete mintegy kétharmada a Földről láthatónak. A bolygó légköre - hasonlóan a Földéhez - tartalmaz ugyan oxigént és nitrogént is, azonban gyakran telített a marsi szelek által felkorbácsolt homokkal. Egy tanulmány szerint a Marson olyan eset is előfordult, hogy az előre megjósolt teljes besötétedés után a homokszemcséken szóródott fény még órákig tündökölt. Illetve mivel légköre a Földéhez képest jóval vékonyabb, napnyugtakor a napfénynek vékonyabb "légrétegen" is kell áthaladnia, ezáltal kevésbé dominálnak a nagyobb hullámhosszú színek.[1]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sunset című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.