Analemma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az időegyenlet grafikonja. A nyári és a téli napfordulók az analemma tetején és alján helyezkednek el[1]
Az analemma-görbe pontjait adják a delelő Nap egybe másolt képei.
A napkelték és napnyugták időpontjai a derékszögű koordináta-rendszerben

Az analemma a szférikus csillagászatban, illetve a csillagászati időmeghatározásban használatos egyik grafikon. Az analemma-görbe elnyújtott nyolcas alakú.

Az időmérés alapjául szolgáló közép-Nap és a valódi-Nap mozgása eltér. E különbség az időegyenlet, melyet mint kiegyenlítést a napórán leolvasott helyi időhöz hozzáadva kapjuk a helyi középidőt. Különös fontossággal bírt a műholdak alkalmazása előtti navigációnál.

Az analemma – helyesebben analémma – görög szó (αναλημμα), mely kiegyenlítést, javítást, helyesbítést jelent. Az időegyenlet egyik grafikus ábrázolása az analemma-görbe.

Kísérlettel jó közelítésben megrajzolható, ha a napóra (gnómon) csúcsának vetületét helyi idő (nem zónaidő!) szerint minden délben megjelöljük. Egy másik módszer a déli nap lefényképezése rögzített kamerával majd a képek egymásra másolása. Derékszögű koordináta-rendszerben a napfelkelte és a napnyugta adott napi időpontja szintén ezt a görbét jelöli ki.

Megjelenése a popkultúrában[szerkesztés]

  • A Számkivetett (2000) című filmben a főhős egy barlangban a Nap által a falra rajzolt analemmával követi a Nap járását és állapítja meg az aktuális hónapot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kulin György et al., A távcső világa, Gondolat, Budapest, 1980.

További információk[szerkesztés]