Gnómon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ekvatoriális (egyenlítői) napóra[1]
A legősibb napóra a gnómon, ami egy árnyékvető pálca, illetve egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely árnyékát egy vízszintes felületre veti, a gnomón árnyéka a Nap delelésekor északra (vagy majdnem északra) mutat[2] A napórának a síkja az adott földrajzi helyen a földgömb érintősíkjával párhuzamos sík, ami meghatározza a gnómon által bezárt szöget[3]

A gnómon (gnomon, gnómón), avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.

Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas.

Az ókori Hellászban állítólag Anaximandrosz vezette be használatát. Egyes beszámolók szerint ő maga állított fel egyet Spártában.

Brahmagupta középkori indiai matematikus módszere alapján durva közelítéssel megállapítható a gnómon árnyékának hossza alapján a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő.


t = \frac{d}{2
             \left(
              \frac{s}{g}+1
             \right) 
            }

ahol


t :
az eltelt idő

d :
az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között

s :
az árnyék hossza

g :
a gnomón hossza

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 669. o. ISBN 9638577398  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnómon témájú médiaállományokat.