„Haller-féle diploma” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
== Tartalma == |
== Tartalma == |
||
[[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] fordításában:{{refhely|Jankovics–Szörényi 2016|: 318. o.}} |
|||
#. Apafi fejedelem, mind az [[I. Apafi Mihály|apa]], mind a [[II. Apafi Mihály|fiú]], uralkodjanak Erdélyen halálukig. |
|||
#. Haláluk után [[erdélyi országgyűlés|Erdély rendei]] szabadon válasszanak fejedelmet. |
|||
#. Vallás, törvények, szabadság, végül is minden egyházi és világi ügy maradjon szabad. |
|||
#. Ugyancsak szabadon köthessen az erdélyi fejedelem szövetséget bármely keresztény uralkodóval, hacsak nem az Ausztriai Háznak s a magyar királynak nyilvánvaló kárára. |
|||
#. Elismerésképpen a magyar királyoknak {{szám|50000}} birodalmi tallért fizet évente. |
|||
#. Amit a töröktől erdélyi fegyver egymaga szerez vissza, maradjon Erdélyé. |
|||
#. Ami pedig közösen, vagy egyedül császári fegyverekkel szereztetik vissza Erdélyből és [[Partium|Magyarország hozzátartozó Részeiből]], Erdélynek engedtessék át, de a magyar királyok legfőbb hűbéri jogának sérelme nélkül. |
|||
#. [[Temesvár]] és Erdély bevétele előtt Erdély a törökkel nyíltan nem ellenségeskedik, csupán valamelyes gabonával segíti a keresztény hadsereget. |
|||
#. [[Kolozsvár]] és [[Déva]] kétharmad részt császári, egyharmad részt erdélyi őrséggel őriztessék a háború végéig, akkor rögtön üríttessék ki és adassék át az erdélyi fejedelemnek. |
|||
== Utóélete == |
== Utóélete == |
||
| 29. sor: | 39. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* {{hely|ErdTört 1986}} {{CitLib|cap=VI. Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711)|tit=Erdély története III|ass=Főszerk. Köpeczi Béla|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1986|isbn=963 05 4203 X|pag=872|url=http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/269.html#page863|pag=869–873}} |
* {{hely|ErdTört 1986}} {{CitLib|cap=VI. Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711)|tit=Erdély története III|ass=Főszerk. Köpeczi Béla|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1986|isbn=963 05 4203 X|pag=872|url=http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/269.html#page863|pag=869–873}} |
||
* {{hely|Jankovics–Szörényi 2016}} {{CitPer|aut=Jankovics József|aut2=Szörényi László|tit=Bethlen Miklós: Moribunda Transylvania|per=Irodalomtörténeti Közlemények|tom=120|fasc=3|ann=2016|pag=315-335|url=http://epa.oszk.hu/00000/00001/00441/pdf/EPA00001_ItK_2016_3_315-335.pdf}} |
|||
* {{hely|Jancsó 1931}} {{CitLib|aut=[[Jancsó Benedek]]|tit=Erdély története |loc=Cluj-Kolozsvár|red= Minerva|ann= 1931|url=http://mek.oszk.hu/10100/10104/10104.pdf}} |
* {{hely|Jancsó 1931}} {{CitLib|aut=[[Jancsó Benedek]]|tit=Erdély története |loc=Cluj-Kolozsvár|red= Minerva|ann= 1931|url=http://mek.oszk.hu/10100/10104/10104.pdf}} |
||
A lap 2018. július 1., 08:50-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Haller-féle diploma | |
| Típusa | katonai szövetség |
| Aláírás dátuma | 1686. június 28. |
| Aláírás helye | Bécs |
| Aláírók | I. Lipót magyar király I. Apafi Mihály |
| Életbelépés | – |
A Haller-féle szerződés, amely Diploma Halleriana, Tractatus Hallerianus illetve Tractatus Viennensis sive Hallerianus néven is ismert, I. Lipót és I. Apafi Mihály teljhatalmú megbízottjai által 1686. június 28-án kötött titkos szerződés, amelyben Erdély önlló államként csatlakozott a nemzetközi törökellenes szövetséghez; I. Lipót pedig elismerte a fejedelem jogait, a rendek fejedelemválasztási szabadságát, a négy bevett vallás szabadságát és Erdély szuverenitását. Az Erdélyi Fejedelemség a török betörések veszélye miatt nyíltan nem csatlakozott a törökellenes szövetséghez, de a szerződésben foglalt egyes kötelezettségeit teljesítette, egyes pontok ellen pedig kifogást emelt. Utóbb – a háborús helyzet Bécs számára kedvező alakulása következtében – a Habsburg-ház érdekeit szolgáló bécsi politikusok igyekeztek a szerződést nem létezőnek minősíteni.
Előzményei és megkötése
Tartalma
Bethlen Miklós fordításában:[1]
- . Apafi fejedelem, mind az apa, mind a fiú, uralkodjanak Erdélyen halálukig.
- . Haláluk után Erdély rendei szabadon válasszanak fejedelmet.
- . Vallás, törvények, szabadság, végül is minden egyházi és világi ügy maradjon szabad.
- . Ugyancsak szabadon köthessen az erdélyi fejedelem szövetséget bármely keresztény uralkodóval, hacsak nem az Ausztriai Háznak s a magyar királynak nyilvánvaló kárára.
- . Elismerésképpen a magyar királyoknak 50 000 birodalmi tallért fizet évente.
- . Amit a töröktől erdélyi fegyver egymaga szerez vissza, maradjon Erdélyé.
- . Ami pedig közösen, vagy egyedül császári fegyverekkel szereztetik vissza Erdélyből és Magyarország hozzátartozó Részeiből, Erdélynek engedtessék át, de a magyar királyok legfőbb hűbéri jogának sérelme nélkül.
- . Temesvár és Erdély bevétele előtt Erdély a törökkel nyíltan nem ellenségeskedik, csupán valamelyes gabonával segíti a keresztény hadsereget.
- . Kolozsvár és Déva kétharmad részt császári, egyharmad részt erdélyi őrséggel őriztessék a háború végéig, akkor rögtön üríttessék ki és adassék át az erdélyi fejedelemnek.
Utóélete
Jegyzetek
- ↑ Jankovics–Szörényi 2016 : 318. o.
Források
- ↑ ErdTört 1986: VI. Az önálló fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711). In Erdély története III. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 869–873. o. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ Jankovics–Szörényi 2016: Jankovics József – Szörényi László: Bethlen Miklós: Moribunda Transylvania. Irodalomtörténeti Közlemények, CXX. évf. 3. sz. (2016) 315–335. o.
- ↑ Jancsó 1931: Jancsó Benedek: Erdély története. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1931.
.svg){kind=small}
