„Wildner Ödön” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a bellink |
|||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
* Társadalmi gazdaságtan (Bp., 1902); |
* Társadalmi gazdaságtan (Bp., 1902); |
||
* [http://mtda.hu/books/wildner_odon_nietzsche_romantikus_korszaka.pdf Nietzsche romantikus korszaka] (Bp., 1907); |
* [http://mtda.hu/books/wildner_odon_nietzsche_romantikus_korszaka.pdf Nietzsche romantikus korszaka] (Bp., 1907); |
||
* Im-igyen szóla [[Zarathustra]] (Bp., 1908); |
|||
* Goethe-breviárium (Bp., 1922); |
* Goethe-breviárium (Bp., 1922); |
||
* Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizótium alatt (Bp., 1937 – 39); |
* Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizótium alatt (Bp., 1937 – 39); |
||
A lap 2018. május 11., 12:41-kori változata
| Wildner Ödön | |
 | |
| Született | 1874. június 11. Kassa |
| Elhunyt | 1944. június 12. (70 évesen) Bucsu |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-0. parcella 02-39. sírhely)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisújfalusi Wildner Ödön (Kassa, 1874. június 11. – Bucsu, 1944. június 12.) magyar író, szociológus, műfordító, filozófus, közgazdász és székesfővárosi tanácsnok.
Életpályája
Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett, majd rövid külföldi tanulmányútra indult. 1898-ban állt a főváros szolgálatába, 1911-ben fővárosi tanácsnokká tették, a közoktatásügyi, illetve szociálpolitikai ügyosztályt irányította, a Fővárosi Könyvtár az ő tanácsnoki vezetése és védelme alatt létezett.[2] A Szabó Ervin köré csoportosulókhoz tartozott, és publikált a Huszadik Században. Szerkesztette – Bárczy Istvánnal közösen – az Új Élet, továbbá a Népművelés című periodikákat, továbbá a főváros közigazgatási évkönyveit és a Fővárosi Almanachot.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaságot követően nyugdíjazták, ekkor került a Rózsavölgyi, majd a Révai Testvérek kiadóvállalathoz, ahol mint irodalmi tanácsadó működött. 1926-ban ismét fővárosi tanácsnok lett, egészen 1937-ig. Szociológiai, filozófiai, műfordítói, illetve közgazdasági munkássága volt jelentős. Fordított Swiftet, Dickenst, Emersont, továbbá Goethét és Nietzschét is, és francia alkotóktól is ültetett át magyarra.
Főbb művei
- Társadalmi gazdaságtan (Bp., 1902);
- Nietzsche romantikus korszaka (Bp., 1907);
- Im-igyen szóla Zarathustra (Bp., 1908);
- Goethe-breviárium (Bp., 1922);
- Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizótium alatt (Bp., 1937 – 39);
- A főváros közigazgatásának története a kiegyezéstől a Milleneumig (Bp., 1940).
Jegyzetek
- ↑ http://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/02-39%20Wildner%20%C3%96d%C3%B6n/index.html, Wildner Ödön sírja, 2021. január 3.
- ↑ a b Baranyi Ferenc: Polihisztornál is több. In uő: A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok. Hegyvidék, 2004.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- Baranyi Ferenc: Polihisztornál is több. In uő: A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok. Hegyvidék, 2004.
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
