„Báb (biológia)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. április 30., 10:54-kori változata

A báb (pupa) a teljes átalakulással fejlődő rovarok (bogarak, lepkék, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak, recésszárnyúak) egyedeinek utolsó előtti fejlődési stádiuma, amelyben végbemegy a lárva szervezetének teljes átépülése és kifejlett rovar (imágó) szervezetének kialakulása.

A bábok típusai

A bábokat alakilag (morfológiailag) három fő típusba sorolhatjuk be:

szabad báb (pupa libera): nincs egységes kitines tokja, a végtagok és a szárnyak kezdeményei elállnak a testtől (pl. a legtöbb bogárfaj bábja);
fedett báb (múmiabáb, pupa obtecta): a testfüggelékeket (lábak, szárnyak) a megkeményedő exuviális folyadék a testhez ragasztja, és így a test körvonalai egységes, kitines burkon tűnnek át (pl. lepkék, ragadozó bogarak, egyes legyek);
tonnabáb (pupa coarctata): a korábbi morfológiai alapú állatrendszerekben kerekbábrésű legyek (Cyclorrapha) néven összefoglalt, magasabb rendű legyek hordó alakú, mozdulatlan bábja, amely egységes, vastagabb burokba (puparium) van bezárva; a puparium az utolsó előtti, vastagabb, keményebb, illetve az utolsó, finomabb lárvabőrből alakul ki.

A bábban lezajló folyamatok

A lárva szervezetének átépülése során a legtöbb larvális szerv és szövet szétesik, elfolyósodik (hisztolízis). Ez a folyamat nem érinti az idegrendszert, a szívet, az ivarmirigyeket és az ún. imaginális szerveket, melyek már a lárvaállapotban kialakultak. Az átalakulás befejeztével a báb burka felreped, és az imágó kiszabadul. A lárvák fejlődését, vedlését és bebábozódását a juvenilis hormon (neotenin) és az ekdizon szabályozza. Magát a bebábozódást az ekdizonhatás túlsúlya indítja meg.

Forrás

Biológiai lexikon I. (A–F). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975. 220–221. o. ISBN 963-05-0530-4

A Wikimédia Commons tartalmaz Báb (biológia) témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Meikever pop onderzijde (Melolontha melolontha).jpg|bélyegkép|px280|jobbra|[[Májusi cserebogár]] ''(Melolontha melolontha)'' bábja]]
 [[Fájl:Drohnenpuppen 79d.jpg|bélyegkép|px280|jobbra|[[Háziméh]] ''(Apis mellifera)'' bábok a lép sejtjeiben]]
 A '''báb''' ''(pupa)'' a [[teljes átalakulás]]sal fejlődő [[rovarok]] ([[bogarak]], [[lepkék]], [[kétszárnyúak]], [[hártyásszárnyúak]], [[recésszárnyúak]]) [[egyed (csoport)|egyedeinek]] utolsó előtti fejlődési stádiuma, amelyben végbemegy a [[lárva]] [[Szervezet (biológia)|szervezetének]] teljes átépülése és kifejlett rovar (imágó) szervezetének kialakulása.
 == A bábok típusai ==
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 == A bábban lezajló folyamatok ==
-A lárva szervezetének átépülése során a legtöbb larvális [[szerv]] és [[Szövet (biológia)|szövet]] szétesik, elfolyósodik (hisztolízis). Ez a folyamat nem érinti az [[idegrendszer]]t, a [[szív]]et, az ivar[[mirigy]]eket és az ún. imaginális szerveket, melyek már a lárvaállapotban kialakultak. Az átalakulás befejeztével a báb burka felreped, és az imágó kiszabadul. A lárvák fejlődését, [[vedlés]]ét és bebábozódását a juvenilis hormon ''(neotenin)'' és az ekdizon szabályozza. Magát a bebábozódást az ekdizonhatás túlsúlya indítja meg.
+A lárva szervezetének átépülése során a legtöbb larvális [[Szerv (biológia)|szerv]] és [[Szövet (biológia)|szövet]] szétesik, elfolyósodik (hisztolízis). Ez a folyamat nem érinti az [[idegrendszer]]t, a [[szív]]et, az ivar[[mirigy]]eket és az ún. imaginális szerveket, melyek már a lárvaállapotban kialakultak. Az átalakulás befejeztével a báb burka felreped, és az imágó kiszabadul. A lárvák fejlődését, [[vedlés]]ét és bebábozódását a juvenilis hormon ''(neotenin)'' és az ekdizon szabályozza. Magát a bebábozódást az ekdizonhatás túlsúlya indítja meg.
 == Forrás ==
 * {{BiolLex|1|220–221}}
 {{Commonscat|Pupae}}
-{{DEFAULTSORT:Bab}}
+{{DEFAULTSORT:Bab}}
 [[Kategória:Entomológia]]