„Weblap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
korr
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
A '''weblap''' vagy más szóval weboldal eredeti értelmében egy olyan webdokumentum, mely megfelel a World Wide Web számára, és alkalmas arra, hogy egy [[webböngésző]] megjelenítse. A webböngésző a weblapot monitoron vagy mobil eszközön jeleníti meg. A weboldal az, ami megjelenik, nem pedig a fájl vagy fájlok, melyek meghatározzák a weboldal tartalmát és formáját, de sokan a weboldalt leíró fájlokat is weboldalnak hívják. A weboldal fő jellemzője a [[hiperszöveg]], mely más weboldalakra navigálhat el minket linkeken vagy magyarul [[hiperhivatkozás]]-okon keresztül.
{{az|Eltévedt|[[User:OsvátA|OsvátA]] <sup>[[User_vita:OsvátA|Palackposta]]</sup> 2017. október 13., 14:38 (CEST)}}
{{DISPLAYTITLE:kótai jocyka}}
Név: Kótai János,jocy :Amatőr színész


E szavakat többféle értelemben használjuk a mai magyar köznyelvben, sokszor téves értelemben.
Születési dátum: 1997.04.04&nbsp;&nbsp;
Sokan a weboldalnak vagy honlapnak hívják a webhelyeket, mivel az internet magyarországi elterjedésekor az angol ''website'' szót nem fordították le, nem volt rá megfelelő magyar szó, és még a mai napig a webhely kifejezés sem terjedt el eléggé. Ezért helyette tévesen a honlap, weblap, weboldal szavak valamelyikét használjuk a köznyelvben. A webhely egy adott doménen található weboldalak összessége, tehát a webhely, webszájt weboldalakból, weblapokból tevődik össze. Egyik része a másiknak.
A honlap (''homepage'') szó pedig az adott webhelyen található weblapok közül az elsőt jelöli, a főoldalt, azaz a kezdőlapot.
Mivel az internet magyarországi elterjedésekor egyes szavakat lefordítottak, másokat nem, egyes szavakra hamarabb találtak magyar megfelelőt (akár tükörfordítás, akár nyelvújítás segítségével), mint más szavakra, és mivel sokan rosszul használták az eredeti fogalmakat, keverve azok jelentéseit, ezért a mai magyar nyelvben már az eredeti fogalmak helyett a legtöbben szinonimának gondolják a weblap, weboldal szavakat a webhely, webszájt illetve a honlap szóval.


Az „eredeti” definíció szerint – melyet a [[World Wide Web Consortium]] határozott meg<ref>[http://web2000.hu/lex/?tx_a21glossary%5Buid%5D=1&cHash=93864e853be037a0ae7e1a473b79d0cc Weblap], web2000.hu</ref>– a következő:
Telefon: 06/20 574 7225
:''Egy vagy több webes forrásból származó [[információ]]k összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri [[URI]] határoz meg. Jobban mondva, egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába egyetlen közös egységként való feldolgozásra, és azon egyedüli webes forrás URI-je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne.''


A magyar nyelvben – főként a hétköznapokban – általában három értelmet tulajdonítunk a ''honlap,'' ''webhely,'' ''weblap'' és ''weboldal'' szavaknak.
E-mail: Jocika0404@freemail.hu


'''Első értelmezés, egyetlen fájl''':
Lakcím: 3811.&nbsp; Alsóvadász Új telep 52
:Egy forrás (általában fájl), amely meghatározza a weblap (első és második értelemben vett) alakját, és [[hipertext]]-et (hiperszöveget) közöl egy a formátumát feldolgozni/értelmezni képes szoftvernek (például [[webböngésző]]), hogy aztán a weblap tartalmát a felhasználónak felfogható formába adja. A fájl alapja (néhány kivételtől eltekintve) egy nemzetközi szabvány.
http://kotai-jocyka9.webnode.hu/
'''Második értelmezés, több fájl:'''
:Egy – az első értelemben vett – weblap és a hozzá szorosan kapcsolódó [[fájl]]ok. A szorosan kapcsolódó fájlok elérési útvonalát mindig tartalmazza a weboldal (1.) – [[formátum]]ának megfelelően hivatkozik a fájlra –, hogy a [[kliens számítógép]] weboldalt (2.) feldolgozni képes [[szoftver]](ek) külön-külön feldolgozza, és beépítse a weboldalba (1.) annak struktúrája szerint.
'''Harmadik értelmezés, fájlok összessége:'''
:Olyan weblapok (1. és 2.) összessége, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egymáshoz való kapcsolódás több szempont szerint jöhet létre, de leggyakoribb formája az [[internet]]en egy [[domain]] alatt megtalálható weboldalak (1. és 2.).


== Egyetlen fájl (1.) ==
&nbsp; Időnként játszom amatőr színészként. Saját darabokat írok és rendezek, valamint színjátszó csoportvezetőnek tanulok az Utcaszínházi Alkotóközösségnél. <nowiki>https://www.facebook.com/Utcaszak/?fref=ts</nowiki>&nbsp;&nbsp;
{| {{széptáblázat}} align="right"
! colspan="2" | A weboldalak számának<br /> alakulása világszerte<ref>[http://index.hu/tech/net/cenz9461 Felemás korlátgyakorlatok] – Index, 2008. január 12.</ref>
|-
| 1997. április || align="right" | 1 000 000
|-
| 2000. február || align="right" | 10 000 000
|-
| 2004. május || align="right" | 50 000 000
|-
| 2006. november || align="right" | 100 000 000
|-
| 2007. október || align="right" | 142&nbsp;000&nbsp;000
|-
| 2014. szeptember<ref>[http://index.hu/tech/2014/09/17/egymilliard_honlap_van_a_neten/ Egymilliárd honlap van a neten] – Index, 2014. szeptember 17.</ref> || align="right" | 1 000 000 000
|}
Előfordul, hogy ez a fájl nem teljesen felel meg egy szabványnak, vagy a fájlt nem tudja megjeleníteni a szabványnak megfelelően a [[böngésző]], esetleg másképp jeleníti meg. (Szabványuk általában [[HTML]] vagy [[XHTML]].)


Ezeket a [[fájl]]okat általában az [[internet]]en helyezik el, hogy aztán egy bizonyos [[Protokoll (informatika)|protokollal]] (HTML fájlok esetén általában [[HTTP]] vagy [[HTTPS]]) egy [[kliens]] számítógépre letöltse a [[kiszolgáló]]ról.
Volt már fellépésem a&nbsp; Budapesti Operett Színházban szervezett színjátszó fesztiválon, illetve más diákszínjátszó fesztiválokon is.&nbsp;


A szavak ezen értelmezését használjuk legkevesebb esetben a „hétköznapokban”. Ha mégis, általában erre a ''weblap'' vagy ''weboldal'' szavak használata elfogadott és javasolt.
2012-ben kezdődött, amikor megkaptam életem első szerepét egy apát kellett játszanom az Ikercsata avagy a nagymama visszavág című előadásban,


=== Beágyazott erőforrások ===
később &nbsp;elkezdtem fantáziálni mesés,drámai,és érdekes könyvek után kutatni &nbsp;így jött egy ötlet hogy én is írhatnék meséket,és érdekes történeteket amit színdarab formájában meg mutathatnánk &nbsp;mindenkinek
;Csak [[HTML]] és/vagy [[XHTML]] szabványokra vonatkozóan<nowiki>:</nowiki>
A weblapok lehetnek statikusak, tehát egyszerű, [[HTML]]/[[XHTML]] nyelven írt lapok; vagy különböző [[program]]- vagy [[szkript]]nyelveken írt dinamikus, azaz időben változó kinézetű és viselkedésű lapok. A legtipikusabb ilyen nyelvek:
* [[kliens]]-oldali, a [[böngésző]]ben végrehajtott [[szkript]]ek:
** [[JavaScript]]
** [[VBScript]]
* [[szerver]]-oldali [[szkript]]ek (a [[böngésző]] statikus [[HTML]]/[[XHTML]] lapot és esetleg [[kliens]]-oldali [[szkript]]eket kap):
** [[PHP]]
** [[ASP]]
** [[JSP]]
** [[Perl (programozási nyelv)|Perl]]
A [[szkript]]eken túl lehetnek egy lapba ágyazva további speciális objektumok is, például [[Adobe Flash|Flash]] ([[SWF]]) vagy ún. [[Java programozási nyelv|Java]] kisalkalmazások.


=== Weblap elérése ===
Elkezdtem próbálkozni mindenféle darabokat írni és előadás készíteni belőle &nbsp;voltak siker élmények &nbsp;de volt amire azt mondták hogy nem tetszik &nbsp;de én nem adtam fel tovább fantáziáltam,tanultam még &nbsp;végül Színjátszós csoportvezető lettem!
{{bővebben|Webcím}}


Weblapot elérhetünk [[személyi számítógép]]ünkön (például otthonról), az [[internet]]ről vagy bármilyen más [[számítógép-hálózat]]ról a megfelelő [[Protokoll (informatika)|protokollal]].
2 évvel később egy &nbsp;kisebb baleset ért ..... &nbsp; 2014-ben beköltöztem egy kollégiumba 3 fiúval voltam egy 4 ágyas szobában&nbsp;&nbsp;ahol bele szívtam egy drogos cigarettába amiről &nbsp;nem tudtam hogy &nbsp;drog &nbsp;van benne sajnos én dohányzom és akkor nem volt nálam cigaretta elfogadtam egyet amitől nagyon rosszul lettem,kórházba kerültem később mikor haza jöttem a kórházból &nbsp;óriási ötletem támadt &nbsp;eszembe jutott valami és azt mondtam &nbsp;hiszen ez az egész drogsztori egy áldás ebből írtam egy &nbsp;nagyon nagy sikerű színdarabot amelynek címe : Tamáska élettörténete,avagy az életbevágó pillanat. Amit aztán elő is adtunk &nbsp;Budapesten az Operett színházban


;Csak az [[internet]]en:
Ezen a linken lehet megnézni a színdarabot&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp;&nbsp;&nbsp;https://drive.google.com/file/d/1uCkTLNGgzoc9f2F-THKPYIdKKAGYkFH-0w/view
A weblapokat a [[webcím]]ükkel, vagy más néven [[URL]]-jükkel, vagy [[URI]]-jükkel azonosítjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk.
Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:
* a [[webcím]] begépelése a [[webböngésző]] címsorába,
* rákattintás egy másik weboldal egy [[hiperlink]]jére,
* előhívás a [[böngésző]] ''Kedvencek'' vagy ''Könyvjelzők'' funkciója segítségével.
Mindegyik felsorolt módszer közvetve vagy közvetlenül a [[webcím]] felhasználásával éri el a kért weblapot.
A [[webcím]] [[szintaxis]]a az alkalmazott protokolltól függhet. (A leggyakoribb a [[HTTP]], [[hiperszöveg]]-átviteli protokoll, amelyet általában a felhasználók használnak. Ez a webcím kezdődik az ismert ''http://'' szöveggel. A honlapok (3.) karbantartói általában [[FTP]] vagy más [[adatátvitel]]i protokollt használnak. Ez a [[webcím]] ''ftp://'' szöveggel kezdődik.)
Fejlesztők továbbá saját számítógépen offline szerkesztő módban dolgozhatnak, weboldalkészítés során pl. apache webszerveren futtathatják. Ez az elérési mód nem közösségi, privát célokat szolgál, de ez az egyik módja az elérésnek.


== Több fájl (2.) ==
&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; másold és illeszd a Google-be vagy&nbsp;kattints Rá
A [[HTML]] weblapok (1.) gyakran hivatkoznak például képekre, [[stíluslap]]okra, [[hiperhivatkozás]]sal akár másik weboldalra (1.). A nyers [[XML]] fájlok általában hivatkoznak egy [[stíluslap]]ra, hogy azt könnyebben felfoghatóvá tegye a [[felhasználó]] számára.


Amennyiben a weboldal (1.) egy másik weboldalra (1.) hivatkozik, a [[kliens számítógép]] weboldalt (1.) feldolgozni képes [[szoftver]] értelmezi azt a fájlt is. (Egyszerű példája ennek egy [[HTML]] oldalba írt [[keret]].)
=== (Utcaszínházi Alkotóközösség) ===
A tanfolyamnak köszönhetően előadó művészeti csoportok működtetéséhez szükséges művészeti, szervezeti és pályázati ismeretekre tehettek szert, illetve a képzési alkalmak között segítséget nyújtunk új tudásotok gyakorlati alkalmazásához is. A hétvégéken színpadi műfajokkal, technikákkal, törvényszerűségekkel és szervezési feladatokkal ismerhettek meg, sok új játékot tanulhattok, előadásokat nézhettek, alkotókkal beszélgethettek és bepillanthattok a kulisszák mögé is.


Ha egy weboldal (2.) feldolgozásához több [[program]] szükséges, akkor a második [[alkalmazás]]t a weboldalt (2.) lekérő [[szoftver]] hívja meg, hogy értelmezze (megjelenítse és/vagy lejátssza és/vagy futtassa stb.), és akár be is építse a weboldalba (2.). (Például egy [[Adobe Flash|Flash]] film.)
= Cuki Színház =

A cuki színház egy fajta színjátszós csoportok fejlesztését jelképezi 10-től 17-éves korú gyerekek számára lehetőség nyillik megismerni a színház belső világát,annak kultúráját,módszereit,taktikáját az (UTCASZAK)Utcaszínházi Alkotóközösség Támogatásával,Szakembereivel Sikeres produkciókat,előadásokat lehet alkotni. szinjátszos csoportok fejlesztése, előadás készítés, színdarab alakítás művészet taktikák színházi módszerek logikai és koncentrációs feladatok tanulása,tanítása,zenei érzék fejlesztése.
Általában ebben az értelemben a ''weblap'' vagy ''weboldal'' szavakat használjuk.

== Fájlok összessége (3.) ==
Néhány további szempont az egymáshoz való kapcsolódáshoz (ezek közül rendszerint egyszerre többnek kell fennállnia, hogy honlapról (3.) beszélhessünk): a weboldalak (1. és 2.) szerzője ugyanazon cég vagy személy; a weboldalak (1. és 2.) címe ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) logója ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) ugyanazon témáról szólnak; a weboldalak (1. és 2.) stílusa (kinézete) nagyban hasonlít; a weboldalak (1.) egy vagy több ugyanazon [[fájl]]ra hivatkoznak.

Általában a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) kölcsönösen [[hiperlink]]ekkel hivatkoznak egymásra, bár ez nem jelenti azt, hogy minden egymásra hivatkozó weblap (1. és 2.) egy honlapba (3.) tartozik.

A honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) között általában többféleképp is navigálhatunk. Két leggyakoribb formája a [[menü]] és a [[honlaptérkép]]/[[sitemap]]. Ezekben általában az összes vagy főbb weboldalak listája elrendezve található meg. Lásd még: [[honlaptérkép]].

Csak ha a webhely (3.) az [[internet]]en található meg: a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) és/vagy egyéb [[fájl]]jai esetleg nem mindenki számára elérhetőek. Előfordulhat, hogy a webhely (3.) készítő(i) bizonyos [[felhasználó]]k vagy önmaguk számára olyan területeket különítettek el a [[kiszolgáló]] [[adattároló]]ján, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek, esetleg [[program]]ok férjenek hozzá. (Például egy [[web]]-alapú [[e-mail]] postafiók.)

Ez egy elvontabb értelmezése a négy szónak. Általában ebben az értelemben a ''honlap'' vagy ''webhely'' szavakat használjuk.

== Statikus és dinamikus weblapok ==
A honlapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma állandó, nem változik (például bemutatkozó oldalak) csak manuális átszerkesztéssel. A dinamikus weblapok alapeleme az ún. motor, amelynek segítségével ismételten végezhetőek azonos műveletek egyszerűen (például hírportálok) és nem kell a forráskódot manuálisan szerkeszteni, mert azt a honlapmotor állítja elő sablonszerűen. A statikus weblapok létrehozására alkalmas a HTML és JavaScript és minden kliens oldalon futó webes nyelv. A dinamikus weblapokhoz szükség van egy-egy olyan leíró nyelvre (például PHP, Java), amely szerveroldali és a szerveren képes a felvitt információkat/adatokat rögzíteni akár szöveges (fizikai fájlok), akár adatbázisba betárolás formájában (például mySQL, postgreSQL).

== A weblap célja ==
A weblapokat általában azért készítik, hogy a mögötte álló céget vagy személyt megtalálják az interneten és információt szerezzenek róla a honlapján. Mivel sok esetben a weblap az amivel egy vállalkozás/személy esetén először találkozunk, ezért bizonyos értelemben a weblap meghatározza a cég/személy megítélését az internetes közösségben.

== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Webböngésző]]
*[[Protokoll (informatika)|Protokoll]]
*Weblap (1.) szabványok:
**[[HTML]] (HyperText Markup Language)
**[[XHTML]] (Extensible HyperText Markup Language)
**[[XML]] (Extensible Markup Language)
*Kiegészítések weblapokhoz:
**[[Stíluslap]]ok ([[CSS]], azaz Cascading Style Sheets)
**Képek:
***[[JPG]]/[[JPEG]] (Joint Photographic Experts Group)
***[[PNG]] (Portable Network Graphics)
***[[GIF]] (Graphics Interchange Format)
*Erőforrások és objektumok:
**Kliens-oldali:
***[[JavaScript]], [[ECMAScript]], [[Ajax (programozás)|AJAX]], [[jQuery]]
***[[VBScript]] (Visual Basic Script)
**Szerver-oldali:
***[[PHP]] (PHP: Hypertext Preprocessor)
***[[ASP]] (Active Server Page)
***[[JSP]] (Java Server Page)
***[[Perl (programozási nyelv)|Perl]]
**Egyéb:
***[[Adobe Flash|Flash]] ([[SWF]], azaz ShockWave Flash file)
***[[Java programozási nyelv|Java]]
***[[Bővítmény]]ek/[[beépülő modul]]ok/[[kiterjesztés]]ek

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
* [http://www.fsz.bme.hu/hungary/honlap.html A ''honlap'' szó eredete]
* [http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1342/134208.pdf Honlap, weblap, webhely: terminusok útvesztőjében]
* [http://www.w3.org/ A W3C, az internetes szabványokat kezelő szervezet]
* [http://internet.lap.hu/ Internet.lap.hu - linkgyűjtemény]

{{Portál|Informatika|i }}


[[Kategória:Internet]]
[[Kategória:Internet]]
[[Kategória:Színház]]
{{DEFAULTSORT:Kótai jocyka}}
__INDEX__
__ÚJSZAKASZHIV__

A lap 2017. október 13., 16:47-kori változata

A weblap vagy más szóval weboldal eredeti értelmében egy olyan webdokumentum, mely megfelel a World Wide Web számára, és alkalmas arra, hogy egy webböngésző megjelenítse. A webböngésző a weblapot monitoron vagy mobil eszközön jeleníti meg. A weboldal az, ami megjelenik, nem pedig a fájl vagy fájlok, melyek meghatározzák a weboldal tartalmát és formáját, de sokan a weboldalt leíró fájlokat is weboldalnak hívják. A weboldal fő jellemzője a hiperszöveg, mely más weboldalakra navigálhat el minket linkeken vagy magyarul hiperhivatkozás-okon keresztül.

E szavakat többféle értelemben használjuk a mai magyar köznyelvben, sokszor téves értelemben. Sokan a weboldalnak vagy honlapnak hívják a webhelyeket, mivel az internet magyarországi elterjedésekor az angol website szót nem fordították le, nem volt rá megfelelő magyar szó, és még a mai napig a webhely kifejezés sem terjedt el eléggé. Ezért helyette tévesen a honlap, weblap, weboldal szavak valamelyikét használjuk a köznyelvben. A webhely egy adott doménen található weboldalak összessége, tehát a webhely, webszájt weboldalakból, weblapokból tevődik össze. Egyik része a másiknak. A honlap (homepage) szó pedig az adott webhelyen található weblapok közül az elsőt jelöli, a főoldalt, azaz a kezdőlapot. Mivel az internet magyarországi elterjedésekor egyes szavakat lefordítottak, másokat nem, egyes szavakra hamarabb találtak magyar megfelelőt (akár tükörfordítás, akár nyelvújítás segítségével), mint más szavakra, és mivel sokan rosszul használták az eredeti fogalmakat, keverve azok jelentéseit, ezért a mai magyar nyelvben már az eredeti fogalmak helyett a legtöbben szinonimának gondolják a weblap, weboldal szavakat a webhely, webszájt illetve a honlap szóval.

Az „eredeti” definíció szerint – melyet a World Wide Web Consortium határozott meg[1]– a következő:

Egy vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri URI határoz meg. Jobban mondva, egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába egyetlen közös egységként való feldolgozásra, és azon egyedüli webes forrás URI-je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne.

A magyar nyelvben – főként a hétköznapokban – általában három értelmet tulajdonítunk a honlap, webhely, weblap és weboldal szavaknak.

Első értelmezés, egyetlen fájl:

Egy forrás (általában fájl), amely meghatározza a weblap (első és második értelemben vett) alakját, és hipertext-et (hiperszöveget) közöl egy a formátumát feldolgozni/értelmezni képes szoftvernek (például webböngésző), hogy aztán a weblap tartalmát a felhasználónak felfogható formába adja. A fájl alapja (néhány kivételtől eltekintve) egy nemzetközi szabvány.

Második értelmezés, több fájl:

Egy – az első értelemben vett – weblap és a hozzá szorosan kapcsolódó fájlok. A szorosan kapcsolódó fájlok elérési útvonalát mindig tartalmazza a weboldal (1.) – formátumának megfelelően hivatkozik a fájlra –, hogy a kliens számítógép weboldalt (2.) feldolgozni képes szoftver(ek) külön-külön feldolgozza, és beépítse a weboldalba (1.) annak struktúrája szerint.

Harmadik értelmezés, fájlok összessége:

Olyan weblapok (1. és 2.) összessége, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egymáshoz való kapcsolódás több szempont szerint jöhet létre, de leggyakoribb formája az interneten egy domain alatt megtalálható weboldalak (1. és 2.).

Egyetlen fájl (1.)

A weboldalak számának
alakulása világszerte[2]
1997. április 1 000 000
2000. február 10 000 000
2004. május 50 000 000
2006. november 100 000 000
2007. október 142 000 000
2014. szeptember[3] 1 000 000 000

Előfordul, hogy ez a fájl nem teljesen felel meg egy szabványnak, vagy a fájlt nem tudja megjeleníteni a szabványnak megfelelően a böngésző, esetleg másképp jeleníti meg. (Szabványuk általában HTML vagy XHTML.)

Ezeket a fájlokat általában az interneten helyezik el, hogy aztán egy bizonyos protokollal (HTML fájlok esetén általában HTTP vagy HTTPS) egy kliens számítógépre letöltse a kiszolgálóról.

A szavak ezen értelmezését használjuk legkevesebb esetben a „hétköznapokban”. Ha mégis, általában erre a weblap vagy weboldal szavak használata elfogadott és javasolt.

Beágyazott erőforrások

Csak HTML és/vagy XHTML szabványokra vonatkozóan:

A weblapok lehetnek statikusak, tehát egyszerű, HTML/XHTML nyelven írt lapok; vagy különböző program- vagy szkriptnyelveken írt dinamikus, azaz időben változó kinézetű és viselkedésű lapok. A legtipikusabb ilyen nyelvek:

A szkripteken túl lehetnek egy lapba ágyazva további speciális objektumok is, például Flash (SWF) vagy ún. Java kisalkalmazások.

Weblap elérése

Bővebben: Webcím

Weblapot elérhetünk személyi számítógépünkön (például otthonról), az internetről vagy bármilyen más számítógép-hálózatról a megfelelő protokollal.

Csak az interneten

A weblapokat a webcímükkel, vagy más néven URL-jükkel, vagy URI-jükkel azonosítjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk. Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:

Mindegyik felsorolt módszer közvetve vagy közvetlenül a webcím felhasználásával éri el a kért weblapot. A webcím szintaxisa az alkalmazott protokolltól függhet. (A leggyakoribb a HTTP, hiperszöveg-átviteli protokoll, amelyet általában a felhasználók használnak. Ez a webcím kezdődik az ismert http:// szöveggel. A honlapok (3.) karbantartói általában FTP vagy más adatátviteli protokollt használnak. Ez a webcím ftp:// szöveggel kezdődik.) Fejlesztők továbbá saját számítógépen offline szerkesztő módban dolgozhatnak, weboldalkészítés során pl. apache webszerveren futtathatják. Ez az elérési mód nem közösségi, privát célokat szolgál, de ez az egyik módja az elérésnek.

Több fájl (2.)

A HTML weblapok (1.) gyakran hivatkoznak például képekre, stíluslapokra, hiperhivatkozással akár másik weboldalra (1.). A nyers XML fájlok általában hivatkoznak egy stíluslapra, hogy azt könnyebben felfoghatóvá tegye a felhasználó számára.

Amennyiben a weboldal (1.) egy másik weboldalra (1.) hivatkozik, a kliens számítógép weboldalt (1.) feldolgozni képes szoftver értelmezi azt a fájlt is. (Egyszerű példája ennek egy HTML oldalba írt keret.)

Ha egy weboldal (2.) feldolgozásához több program szükséges, akkor a második alkalmazást a weboldalt (2.) lekérő szoftver hívja meg, hogy értelmezze (megjelenítse és/vagy lejátssza és/vagy futtassa stb.), és akár be is építse a weboldalba (2.). (Például egy Flash film.)

Általában ebben az értelemben a weblap vagy weboldal szavakat használjuk.

Fájlok összessége (3.)

Néhány további szempont az egymáshoz való kapcsolódáshoz (ezek közül rendszerint egyszerre többnek kell fennállnia, hogy honlapról (3.) beszélhessünk): a weboldalak (1. és 2.) szerzője ugyanazon cég vagy személy; a weboldalak (1. és 2.) címe ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) logója ugyanaz; a weboldalak (1. és 2.) ugyanazon témáról szólnak; a weboldalak (1. és 2.) stílusa (kinézete) nagyban hasonlít; a weboldalak (1.) egy vagy több ugyanazon fájlra hivatkoznak.

Általában a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) kölcsönösen hiperlinkekkel hivatkoznak egymásra, bár ez nem jelenti azt, hogy minden egymásra hivatkozó weblap (1. és 2.) egy honlapba (3.) tartozik.

A honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) között általában többféleképp is navigálhatunk. Két leggyakoribb formája a menü és a honlaptérkép/sitemap. Ezekben általában az összes vagy főbb weboldalak listája elrendezve található meg. Lásd még: honlaptérkép.

Csak ha a webhely (3.) az interneten található meg: a honlap (3.) weboldalai (1. és 2.) és/vagy egyéb fájljai esetleg nem mindenki számára elérhetőek. Előfordulhat, hogy a webhely (3.) készítő(i) bizonyos felhasználók vagy önmaguk számára olyan területeket különítettek el a kiszolgáló adattárolóján, hogy azokhoz csak az arra jogosult személyek, esetleg programok férjenek hozzá. (Például egy web-alapú e-mail postafiók.)

Ez egy elvontabb értelmezése a négy szónak. Általában ebben az értelemben a honlap vagy webhely szavakat használjuk.

Statikus és dinamikus weblapok

A honlapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma állandó, nem változik (például bemutatkozó oldalak) csak manuális átszerkesztéssel. A dinamikus weblapok alapeleme az ún. motor, amelynek segítségével ismételten végezhetőek azonos műveletek egyszerűen (például hírportálok) és nem kell a forráskódot manuálisan szerkeszteni, mert azt a honlapmotor állítja elő sablonszerűen. A statikus weblapok létrehozására alkalmas a HTML és JavaScript és minden kliens oldalon futó webes nyelv. A dinamikus weblapokhoz szükség van egy-egy olyan leíró nyelvre (például PHP, Java), amely szerveroldali és a szerveren képes a felvitt információkat/adatokat rögzíteni akár szöveges (fizikai fájlok), akár adatbázisba betárolás formájában (például mySQL, postgreSQL).

A weblap célja

A weblapokat általában azért készítik, hogy a mögötte álló céget vagy személyt megtalálják az interneten és információt szerezzenek róla a honlapján. Mivel sok esetben a weblap az amivel egy vállalkozás/személy esetén először találkozunk, ezért bizonyos értelemben a weblap meghatározza a cég/személy megítélését az internetes közösségben.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Weblap, web2000.hu
  2. ↑ Felemás korlátgyakorlatok – Index, 2008. január 12.
  3. ↑ Egymilliárd honlap van a neten – Index, 2014. szeptember 17.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Weblap&oldid=19231896”