„Unter den Linden” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bulvára? |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
{{commonskat|Unter den Linden}} |
{{commonskat|Unter den Linden}} |
||
*Günter de Bruyn: Unter den Linden. Siedler-Verlag, 2002, ISBN |
*Günter de Bruyn: Unter den Linden. Siedler-Verlag, 2002, {{ISBN|3-88680-789-4}} |
||
*Walter Schimmel-Falkenau: Kommen und Gehen Unter den Linden. Berlin Story Verlag, 2006, ISBN |
*Walter Schimmel-Falkenau: Kommen und Gehen Unter den Linden. Berlin Story Verlag, 2006, {{ISBN|3-929829-34-7}} |
||
*Winfried Löschburg: Unter den Linden: Geschichten einer berühmten Straße. Christoph Links Verlag, Berlin 1993, ISBN |
*Winfried Löschburg: Unter den Linden: Geschichten einer berühmten Straße. Christoph Links Verlag, Berlin 1993, {{ISBN|3-86153-024-4}} |
||
*Harald Neckelmann: Unter den Linden - Flanieren und Amüsieren. Sutton Verlag, Erfurt 2009, ISBN |
*Harald Neckelmann: Unter den Linden - Flanieren und Amüsieren. Sutton Verlag, Erfurt 2009, {{ISBN|978-3-86680-538-5}} |
||
*Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN |
*Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, {{ISBN|963-86520-2-0}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
A lap 2017. szeptember 14., 06:58-kori változata
Unter den Linden | |
Ország | Németország |
Település | Berlin-Mitte |
Névadó | hárs |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 30′ 60″, k. h. 13° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 52° 30′ 60″, k. h. 13° 22′ 52″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Unter den Linden témájú médiaállományokat. |
Az Unter den Linden (Hársfák alatt) Berlin nevezetes sugárútja, a Brandenburgi kapu és a Párizsi tér közvetlen szomszédságában.
Története
A ma újra hársfák által szegélyezett fasor alapjait a 15. században hozta létre a berlini fejedelmi család; a charlottenburgi kastélyukat kötötték össze a vadászterülettel, a mai Tiergartennel.
Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd I. Frigyes Vilmos Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi sétány kialakítása, ekkor rendezték a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A német császárság idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata.
1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és horogkeresztes zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még síneket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tátongtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája.
Érdekesség
Under der Linden A hársfaágak |
- Egy dal az útról Marlene Dietrich előadásában
Forrás
- Günter de Bruyn: Unter den Linden. Siedler-Verlag, 2002, ISBN 3-88680-789-4
- Walter Schimmel-Falkenau: Kommen und Gehen Unter den Linden. Berlin Story Verlag, 2006, ISBN 3-929829-34-7
- Winfried Löschburg: Unter den Linden: Geschichten einer berühmten Straße. Christoph Links Verlag, Berlin 1993, ISBN 3-86153-024-4
- Harald Neckelmann: Unter den Linden - Flanieren und Amüsieren. Sutton Verlag, Erfurt 2009, ISBN 978-3-86680-538-5
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0