„Méhészborz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Félrefordítás The Guardianban jelent meg a cikk. "The event received coverage in the Western press during the 2007 silly season." |
a AWB |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
== Életmódja == |
== Életmódja == |
||
Mindenevő állat, éjszakai életmódot folytat, s napközben csak nagy ritkán indul vadászatra. Megeszi a [[rovarok]]at, a vadgyümölcsöket, a madártojásokat és a gerincteleneket is, de a kedvenc eledele a [[vadméhek]] lárvái és a [[lépes méz]]. |
Mindenevő állat, éjszakai életmódot folytat, s napközben csak nagy ritkán indul vadászatra. Megeszi a [[rovarok]]at, a vadgyümölcsöket, a madártojásokat és a gerincteleneket is, de a kedvenc eledele a [[vadméhek]] lárvái és a [[lépes méz]]. |
||
Sűrű bundája és vastag bőre megvédi a vadméhek [[fullánk]]jaitól. A méhészborz különleges kapcsolatban áll a [[Mézkalauzfélék|mézkalauz]] madárral, amely kifürkészi a méhek fészkét, majd hívja a méhészborzot. Amikor a borz odaér, felmászik a fészekhez és feltépi. Először alaposan belakmározik, majd átengedi a terepet a mézkalauz madárnak. |
Sűrű bundája és vastag bőre megvédi a vadméhek [[fullánk]]jaitól. A méhészborz különleges kapcsolatban áll a [[Mézkalauzfélék|mézkalauz]] madárral, amely kifürkészi a méhek fészkét, majd hívja a méhészborzot. Amikor a borz odaér, felmászik a fészekhez és feltépi. Először alaposan belakmározik, majd átengedi a terepet a mézkalauz madárnak. |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
A [[Nőnem (biológia)|nőstény]] méhészborz 6-7 [[hónap]]ig vemhes. Egy alom 1 vagy 2 utódból áll. |
A [[Nőnem (biológia)|nőstény]] méhészborz 6-7 [[hónap]]ig vemhes. Egy alom 1 vagy 2 utódból áll. |
||
= Kapcsolata az emberrel = |
= Kapcsolata az emberrel = |
||
A méhészborz gyakran veszélyt jelent a mezőgazdaság egyik fontos ágára, az állattenyésztésre, mivel erőssége és kitartása miatt nehéz elrettenteni. Megfigyelések alapján képes szétrombolni a tyúkólak vastag falát, valamint képes alagutat ásni a kőből készült épületek alatt. A tyúkól-szindróma általános a méhészborznál is, így egy eset során 17 Pézsmaréce és 36 tyúk pusztult el. |
A méhészborz gyakran veszélyt jelent a mezőgazdaság egyik fontos ágára, az állattenyésztésre, mivel erőssége és kitartása miatt nehéz elrettenteni. Megfigyelések alapján képes szétrombolni a tyúkólak vastag falát, valamint képes alagutat ásni a kőből készült épületek alatt. A tyúkól-szindróma általános a méhészborznál is, így egy eset során 17 Pézsmaréce és 36 tyúk pusztult el. |
||
A méhészborzot bőre vastagsága és lazasága miatt szinte lehetetlen kutyákkal elpusztítani. A bőrüket nehéz átharapni és a bőr lazasága engedi, hogy támadójuk rángathassa miközben tartja. A méhészborzot a tarkóján lehet a legbiztonságosabban megfogni. Bőre eléggé masszív ahhoz, hogy több bozótvágó ütést is kibírjon. A leggyorsabb mód, hogy elpusztítsuk egy gyors ütés a fejre egy vastag bottal, vagy a fejbelövés, mivel a bőre képes ellenállni a nyilaknak és a lándzsáknak is. |
A méhészborzot bőre vastagsága és lazasága miatt szinte lehetetlen kutyákkal elpusztítani. A bőrüket nehéz átharapni és a bőr lazasága engedi, hogy támadójuk rángathassa miközben tartja. A méhészborzot a tarkóján lehet a legbiztonságosabban megfogni. Bőre eléggé masszív ahhoz, hogy több bozótvágó ütést is kibírjon. A leggyorsabb mód, hogy elpusztítsuk egy gyors ütés a fejre egy vastag bottal, vagy a fejbelövés, mivel a bőre képes ellenállni a nyilaknak és a lándzsáknak is. |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
Az Irakban található Basra angol megszállása során a helyi lakosság "emberevő méhészborzokról" beszélt, ami szerintük az angol megszállók szabadítottak rájuk, amit az angol vezetés teljes egészében elutasított. Az Angol Haderő szóvivője kijelentette, hogy a borzok elterjedtek a régióban, de ritkán fordulnak elő Irakban, és csak akkor veszélyesek, ha az ember provokálja őket. A basrai állatkórház igazgatója, Mushtaq Abdul-Mahd megerősítette, hogy a méhészborzok valóban előfordultak a térségben 1986-ban. A basrai állatorvosi főiskola dékánja, Dr. Ghazi Yaqub Azzam azzal érvelt, hogy a Méhészborzok továbbvonultak a városba, az áradás miatt Észak-Basra területéről. Az esetről egy 2007-ben megjelent cikk számolt be a sajtóban. |
Az Irakban található Basra angol megszállása során a helyi lakosság "emberevő méhészborzokról" beszélt, ami szerintük az angol megszállók szabadítottak rájuk, amit az angol vezetés teljes egészében elutasított. Az Angol Haderő szóvivője kijelentette, hogy a borzok elterjedtek a régióban, de ritkán fordulnak elő Irakban, és csak akkor veszélyesek, ha az ember provokálja őket. A basrai állatkórház igazgatója, Mushtaq Abdul-Mahd megerősítette, hogy a méhészborzok valóban előfordultak a térségben 1986-ban. A basrai állatorvosi főiskola dékánja, Dr. Ghazi Yaqub Azzam azzal érvelt, hogy a Méhészborzok továbbvonultak a városba, az áradás miatt Észak-Basra területéről. Az esetről egy 2007-ben megjelent cikk számolt be a sajtóban. |
||
India sok részéről érkezett jelentés, hogy a borzok az emberi környezet közelében élnek, így sokszor a rideg állattartás állományát támadják meg, olykor gyerekeket is. Ha megtámadják őket, akkor kíméletlenül visszatámadnak. Egy 1941-es ''[[The Fauna of British India]] könyv kiadása'' azt írja, hogy a méhészborzok emberi holttesteket ásnak ki Indiában. |
India sok részéről érkezett jelentés, hogy a borzok az emberi környezet közelében élnek, így sokszor a rideg állattartás állományát támadják meg, olykor gyerekeket is. Ha megtámadják őket, akkor kíméletlenül visszatámadnak. Egy 1941-es ''[[The Fauna of British India]] könyv kiadása'' azt írja, hogy a méhészborzok emberi holttesteket ásnak ki Indiában. |
||
Kenyában a méhészborz a veszettség legfőbb hordozója, valamint lehetséges hordozói lehetnek a sárgaláznak is. |
Kenyában a méhészborz a veszettség legfőbb hordozója, valamint lehetséges hordozói lehetnek a sárgaláznak is. |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Meheszborz}} |
{{DEFAULTSORT:Meheszborz}} |
||
[[Kategória:Menyétfélék]] |
[[Kategória:Menyétfélék]] |
||
[[Kategória:Emlősfajok]] |
[[Kategória:Emlősfajok]] |
A lap 2017. augusztus 22., 02:18-kori változata
Méhészborz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Mellivora capensis (Schreber, 1776) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Méhészborz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Méhészborz témájú médiaállományokat és Méhészborz témájú kategóriát. |
A méhészborz (Mellivora capensis) az emlősök (Mammalia) osztályába a ragadozók (Carnivora) rendjébe a menyétfélék családjába és a Mellivorinae alcsaládba tartozó Mellivora nem egyetlen faja.
Elterjedése
Afrika nagy részén, Ázsia déli és nyugati területein honos.
Megjelenése
Testhossza 60-100 centiméter, marmagassága körülbelül 30 centiméter és testtömege 5,5-14 kilogramm. Homloka, tarkója, nyaka, háta, vállai és farka hamvasszürke. Orra, pofája, füle, nyaka alsó része, melle, hasa és végtagjai feketésbarnák. Karmai hosszúak és erősek.
Életmódja
Mindenevő állat, éjszakai életmódot folytat, s napközben csak nagy ritkán indul vadászatra. Megeszi a rovarokat, a vadgyümölcsöket, a madártojásokat és a gerincteleneket is, de a kedvenc eledele a vadméhek lárvái és a lépes méz.
Sűrű bundája és vastag bőre megvédi a vadméhek fullánkjaitól. A méhészborz különleges kapcsolatban áll a mézkalauz madárral, amely kifürkészi a méhek fészkét, majd hívja a méhészborzot. Amikor a borz odaér, felmászik a fészekhez és feltépi. Először alaposan belakmározik, majd átengedi a terepet a mézkalauz madárnak.
Szaporodása
A nőstény méhészborz 6-7 hónapig vemhes. Egy alom 1 vagy 2 utódból áll.
Kapcsolata az emberrel
A méhészborz gyakran veszélyt jelent a mezőgazdaság egyik fontos ágára, az állattenyésztésre, mivel erőssége és kitartása miatt nehéz elrettenteni. Megfigyelések alapján képes szétrombolni a tyúkólak vastag falát, valamint képes alagutat ásni a kőből készült épületek alatt. A tyúkól-szindróma általános a méhészborznál is, így egy eset során 17 Pézsmaréce és 36 tyúk pusztult el.
A méhészborzot bőre vastagsága és lazasága miatt szinte lehetetlen kutyákkal elpusztítani. A bőrüket nehéz átharapni és a bőr lazasága engedi, hogy támadójuk rángathassa miközben tartja. A méhészborzot a tarkóján lehet a legbiztonságosabban megfogni. Bőre eléggé masszív ahhoz, hogy több bozótvágó ütést is kibírjon. A leggyorsabb mód, hogy elpusztítsuk egy gyors ütés a fejre egy vastag bottal, vagy a fejbelövés, mivel a bőre képes ellenállni a nyilaknak és a lándzsáknak is.
Az Irakban található Basra angol megszállása során a helyi lakosság "emberevő méhészborzokról" beszélt, ami szerintük az angol megszállók szabadítottak rájuk, amit az angol vezetés teljes egészében elutasított. Az Angol Haderő szóvivője kijelentette, hogy a borzok elterjedtek a régióban, de ritkán fordulnak elő Irakban, és csak akkor veszélyesek, ha az ember provokálja őket. A basrai állatkórház igazgatója, Mushtaq Abdul-Mahd megerősítette, hogy a méhészborzok valóban előfordultak a térségben 1986-ban. A basrai állatorvosi főiskola dékánja, Dr. Ghazi Yaqub Azzam azzal érvelt, hogy a Méhészborzok továbbvonultak a városba, az áradás miatt Észak-Basra területéről. Az esetről egy 2007-ben megjelent cikk számolt be a sajtóban.
India sok részéről érkezett jelentés, hogy a borzok az emberi környezet közelében élnek, így sokszor a rideg állattartás állományát támadják meg, olykor gyerekeket is. Ha megtámadják őket, akkor kíméletlenül visszatámadnak. Egy 1941-es The Fauna of British India könyv kiadása azt írja, hogy a méhészborzok emberi holttesteket ásnak ki Indiában.
Kenyában a méhészborz a veszettség legfőbb hordozója, valamint lehetséges hordozói lehetnek a sárgaláznak is.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- Brehm: Az állatok világa
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Menyétfélék
- Emlősfajok
- Monotipikus taxonok
- Az Arab-félszigeti sivatag emlősei
- A Nyugattrópusi-Afrika emlősei
- A Nyugatközéptrópusi-Afrika emlősei
- Az Északkelettrópusi-Afrika emlősei
- A kelettrópusi-afrikai szavanna és sztyeppe emlősei
- A déltrópusi-afrikai szavanna és sztyeppe emlősei
- Dél-Afrika emlősei
- A közép-ázsiai sivatag emlősei
- A nyugat-ázsiai sivatag emlősei
- Az indiai szubkontinens emlősei