„Fabényi Julia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
typo |
belső hivatkozás |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Klugené Dr. Fabényi Julia''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[szeptember 27.]]) [[Németh Lajos-díj]]as (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig |
'''Klugené Dr. Fabényi Julia''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[szeptember 27.]]) [[Németh Lajos-díj]]as (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a [[Ludwig Múzeum]]ot vezeti. 2016-ban a [[Forbes]] őt választotta a 3. [[Az 50 legbefolyásosabb magyar nő (Forbes)|legbefolyásosabb magyar nőnek]] a kultúrában. |
||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A lap 2017. június 13., 17:15-kori változata
| Klugené Dr. Fabényi Julia | |
| Született | Fabényi Julia 1953. szeptember 27. (70 éves) Budapest,  |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klugené Dr. Fabényi Julia (Budapest, 1953. szeptember 27.) Németh Lajos-díjas (2010) magyar művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti. 2016-ban a Forbes őt választotta a 3. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Életpályája
Szülei: Fabényi Ede és Tokay Ilona. Középiskolai tanulmányait az Eötvös József Gimnázium német szakán végezte el. 1972–1976 között a lipcsei Egyetemen tanult régészet-művészettörténet szakon. 1976–1977 között a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályán dolgozott. 1977–1982 között a Lipcsei Egyetem művészettörténet tanszékén volt tanársegéd. 1983-ban doktorált. 1985-1990 között a hallei Burg Giebichenstein Iparművészeti Főiskola tanársegéde volt. 1990–1995 között a Műcsarnok munkatársa, 1994–95-ben kiállítási osztályvezető volt. 1996–2000 között a Szombathelyi Képtár igazgatója volt. 2000–2005 között a Műcsarnok főigazgatója volt. 2007-től 2013-ig a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója volt. 2009 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola elméleti társ-témavezetője. 2013-tól a Ludwig Múzeum igazgatója.
Kutatási területe: a hazai és külföldi kortárs képzőművészet. Kiállításokat rendezett belföldön és külföldön. Több publikáció, tanulmány szerzője.
Művei
- Periodisationprobleme in der Gegenwartskunst (1983)
- Metafóra (tanulmány, 1990)
- Tanulmány Simonyi Emőről és Thomas Langeről (tanulmány, 1992)
- Budapest Reiseführer (1992)
- Három művész Stuttgartból (katalógus, 1992)
- Károlyi Zsigmond és Kurt Benning kiállításához katalógus tanulmány (1993)
- A magyar neoavantgarde első generációja (1998)
- Bloomsday (1998)
- Rendhagyó emlékezet (1999)
- A kert (katalógus, 2000)
- A szín önálló élete (2002)
- Elhallgatott Holocaust (2004)
- A széptől szépig és vissza (2004)
- Képeslapgyűjtés története (2008)
Forrás
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283