„Elnöki rendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elütés
Syp (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Az '''elnöki rendszer''' olyan kormányforma, amelyben a [[kormányfő]] egyben [[államfő]] is, aki a [[törvényhozó hatalom]]tól elkülönült [[végrehajtó hatalom|végrehajtó hatalmat]] egyszemélyben testesíti meg. Elnöki rendszer van például az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A végrehajtó hatalom feje, akit gyakran elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban, választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. A törvényhozásnak lehet olyan joga, hogy bizonyos szélsőséges körülmények között menessze a végrehajtó hatalom fejét, gyakran [[Megvádolás (kormányzat)|megvádolás]]i eljárás útján. Ez azonban nagyon ritka: kivétel, ami erősíti a prezidencializmus alapszabályát, amely szerint normális körülmények között a törvényhozás nem menesztheti az elnököt.
Az '''elnöki rendszer''' olyan kormányforma, amelyben a [[kormányfő]] egyben [[államfő]] is, aki a [[törvényhozó hatalom]]tól elkülönült [[végrehajtó hatalom|végrehajtó hatalmat]] egy személyben testesíti meg. Elnöki rendszer van például az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. A végrehajtó hatalom feje, akit gyakran elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban, választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. A törvényhozásnak lehet olyan joga, hogy bizonyos szélsőséges körülmények között menessze a végrehajtó hatalom fejét, gyakran [[Megvádolás (kormányzat)|megvádolás]]i eljárás útján. Ez azonban nagyon ritka: kivétel, ami erősíti a prezidencializmus alapszabályát, amely szerint normális körülmények között a törvényhozás nem menesztheti az elnököt.


Az ''elnök'' (angolul ''president'') még azokban az időkben keletkezett, amikor az elnök valóban elnökölt a kormányzó testület ülésein. Az amerikai kormány elődjének a [[Kontinentális kongresszus|kontinentális kongresszus]]nak (angolul Continental Congress) is volt egy [[A Kontinentális Kongresszus elnöke|elnöke]]. (A jelenlegi elnöki pozíció azonban nem levezethető belőle.)
Az ''elnök'' (angolul ''president'') még azokban az időkben keletkezett, amikor az elnök valóban elnökölt a kormányzó testület ülésein. Az amerikai kormány elődjének, a [[Kontinentális kongresszus|kontinentális kongresszus]]nak (angolul Continental Congress) is volt egy [[A Kontinentális Kongresszus elnöke|elnöke]]. (A jelenlegi elnöki pozíció azonban nem levezethető belőle.)


Az elnöki rendszerek sokfélék, a következők azonban általában igazak rájuk:
Az elnöki rendszerek sokfélék, a következők azonban általában igazak rájuk:

A lap 2017. április 26., 20:44-kori változata

Az elnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben a kormányfő egyben államfő is, aki a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat egy személyben testesíti meg. Elnöki rendszer van például az Amerikai Egyesült Államokban. A végrehajtó hatalom feje, akit gyakran elnöknek neveznek az ilyen rendszerű államokban, választott hivatalnok és nem felelős a törvényhozásnak, amelyet azonban normális körülmények között nem oszlathat fel. A törvényhozásnak lehet olyan joga, hogy bizonyos szélsőséges körülmények között menessze a végrehajtó hatalom fejét, gyakran megvádolási eljárás útján. Ez azonban nagyon ritka: kivétel, ami erősíti a prezidencializmus alapszabályát, amely szerint normális körülmények között a törvényhozás nem menesztheti az elnököt.

Az elnök (angolul president) még azokban az időkben keletkezett, amikor az elnök valóban elnökölt a kormányzó testület ülésein. Az amerikai kormány elődjének, a kontinentális kongresszusnak (angolul Continental Congress) is volt egy elnöke. (A jelenlegi elnöki pozíció azonban nem levezethető belőle.)

Az elnöki rendszerek sokfélék, a következők azonban általában igazak rájuk:

  • Az elnök (a végrehajtó hatalom feje) megvétózhatja a törvényhozási határozatokat, ugyanakkor a a vétót felülírhatja a képviselők minősített többsége. A vétó lehetősége a királyi jóváhagyás brit hagyományából ered, amely szerint egy törvény csak az uralkodó jóváhagyásával léphet életbe.
  • Az elnök hivatali ciklusa meghatározott idejű. Választást meghatározott időközönként tartanak és nem eredményezheti bizalmi szavazás, vagy egyéb parlamenti procedúra. Egyes országokban azonban mód van az elnök elmozdítására, ha rábizonyítható, hogy megsérti a törvényt.
  • A végrehajtó hatalom egyszemélyes, a kormány őt szolgálja ki. A törvényhozás hozzájárulására azonban elnöki rendszerekben is gyakran szükség van bizonyos kormányzati és bírói posztok betöltéséhez. Az elnök általában igazgathatja a kormányzat és a hadsereg tagjait, de nincs ilyen hatalma a bírók felett, és utóbbiakat nem is menesztheti.
  • Az elnöknek gyakran joga van a kiszabott büntetések csökkentésére, vagy a megkegyelmezésre is.

Az elnök titulust nem kizárólag elnöki rendszerű kormányzatok használják, és nem is kizárólag demokráciák. Gyakran elnöki címet használnak a diktátorok, akik gyakran nem is választások útján szerezték meg a vezetést. Egypártrendszerű államok vezetői is gyakran használják az elnöki címet. A legtöbb parlamentáris köztársaságnak van elnöke, de a legtöbb helyen ez a pozíció ceremoniális. Ilyen például Németország, India, Írország, Izrael és Olaszország. A címet félelnöki rendszerekben is használják.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Presidential system című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.