„Korea a Japán Birodalom részeként” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
A folyamat, amelynek következtében japán „protektorátussá” tette Koreát 1876-ban kezdődött. Egyenlőtlen szerződések és egyezmények sorozata vezetett az 1910-es megszállásig.<ref>{{cite book|author=Hook, Glenn D.|year=2001|title={{Google books|HZYARCHyP_AC|''Japan's International Relations: Politics, Economics, and Security,''; p. 491}}|quote="''Article II. It is confirmed that all treaties or agreements concluded between the Empire of Japan and the Empire of Korea on or before August 22, 1910 are already null and void.''"}}</ref> |
A folyamat, amelynek következtében japán „protektorátussá” tette Koreát 1876-ban kezdődött. Egyenlőtlen szerződések és egyezmények sorozata vezetett az 1910-es megszállásig.<ref>{{cite book|author=Hook, Glenn D.|year=2001|title={{Google books|HZYARCHyP_AC|''Japan's International Relations: Politics, Economics, and Security,''; p. 491}}|quote="''Article II. It is confirmed that all treaties or agreements concluded between the Empire of Japan and the Empire of Korea on or before August 22, 1910 are already null and void.''"}}</ref> |
||
Korea hivatalosan 1910-től 1945-ig a Japán Birodalom részét képezte. Ekkor még természetesen határilag az 1948-ig számított Koreai félszigetről beszélünk.<ref> |
Korea hivatalosan 1910-től 1945-ig a Japán Birodalom részét képezte. Ekkor még természetesen határilag az 1948-ig számított Koreai félszigetről beszélünk.<ref>Csoma Mózes, 2016, Korea, Egy nemzet két ország - a közös gyökerektől</ref> A Japán-gyarmati uralom Korea történelmének egyik legmeghatározóbb korszaka volt, és a múltból visszamaradt traumák a mai napig befolyásolják nem csak a koreai lakosság Japánról alkotott véleményét, de a politikai életet, gazdaságot, és ehhez mérten a médiát is. |
||
=='''Előzmények'''== |
|||
===1976=== |
|||
[[Fájl:Naisen ittai postcard.jpg|bélyegkép|bal|Képeslap a japán-koreai „együttműködésről”<br>„Egységben az erő – a világ legjobbjai!”]] |
[[Fájl:Naisen ittai postcard.jpg|bélyegkép|bal|Képeslap a japán-koreai „együttműködésről”<br>„Egységben az erő – a világ legjobbjai!”]] |
A lap 2017. április 18., 10:19-kori változata
Gyarmati Korea | |||
Csószeni adminisztráció 1910. augusztus 29. – 1945. augusztus 15. | |||
| |||
Mottó: 내선일체 (内鮮一体) Neszon Ilcshe (Naiszen ittai) „Japán és Korea egységet alkot” 일시동인 (一視同仁) Ilsidongin (Issi dódzsin) „Egy tekintet, közös jóakarat” Nemzeti himnusz: Kimi ga jo | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Keidzsó | ||
Hivatalos nyelvek | japán | ||
Vallás | sintoizmus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarmati Korea témájú médiaállományokat. |
A Japán Birodalom megszállása Koreában (hangul: 일제강점기, Ildzse kangdzsomgi, handzsa: 日帝强占期, RR: Ilje gangjeomgi ) japánul: 日本統治時代の朝鮮 (にほんとうちじだいのちょうせん; Hepburn: Nihon Tōchijidai no Chōsen , ’Nihon Tócsidzsidai no Csószen’) két hét híján 35 évig tartott.
A folyamat, amelynek következtében japán „protektorátussá” tette Koreát 1876-ban kezdődött. Egyenlőtlen szerződések és egyezmények sorozata vezetett az 1910-es megszállásig.[1] Korea hivatalosan 1910-től 1945-ig a Japán Birodalom részét képezte. Ekkor még természetesen határilag az 1948-ig számított Koreai félszigetről beszélünk.[2] A Japán-gyarmati uralom Korea történelmének egyik legmeghatározóbb korszaka volt, és a múltból visszamaradt traumák a mai napig befolyásolják nem csak a koreai lakosság Japánról alkotott véleményét, de a politikai életet, gazdaságot, és ehhez mérten a médiát is.
Előzmények
1976
Jegyzetek
- ↑ Hook, Glenn D.. Japan's International Relations: Politics, Economics, and Security,; p. 491 a Google Könyvekben (2001) „"Article II. It is confirmed that all treaties or agreements concluded between the Empire of Japan and the Empire of Korea on or before August 22, 1910 are already null and void."”
- ↑ Csoma Mózes, 2016, Korea, Egy nemzet két ország - a közös gyökerektől