„Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkjavítás AWB |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Elméleti munkássága homlokterében a [[tudományfilozófia]], főként a [[természettudomány]]ok [[filozófia]]i és [[tudománytörténet]]i kérdései álltak. A [[marxizmus–leninizmus|marxista-leninista]] [[dialektikus materializmus]] szempontrendszere alapján vizsgálta a [[tudomány]]ok, a tudományos fejlődés és a tudományos forradalmak társadalmi környezetét és [[ismeretelmélet]]i alapjait. Eredményei alapján kísérletet tett a tudományok felosztására és hierarchiájának meghatározására. Felvázolta a 16–17. század tudományos és technikai fejlődésének természetrajzát, külön is áttekintette a [[kémia]] történetét, s elvégezte a tudományág múltjának korszakolását. Behatóan foglalkozott [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] munkásságával, illetve a [[periódusos rendszer]] történetével. |
Elméleti munkássága homlokterében a [[tudományfilozófia]], főként a [[természettudomány]]ok [[filozófia]]i és [[tudománytörténet]]i kérdései álltak. A [[marxizmus–leninizmus|marxista-leninista]] [[dialektikus materializmus]] szempontrendszere alapján vizsgálta a [[tudomány]]ok, a tudományos fejlődés és a tudományos forradalmak társadalmi környezetét és [[ismeretelmélet]]i alapjait. Eredményei alapján kísérletet tett a tudományok felosztására és hierarchiájának meghatározására. Felvázolta a 16–17. század tudományos és technikai fejlődésének természetrajzát, külön is áttekintette a [[kémia]] történetét, s elvégezte a tudományág múltjának korszakolását. Behatóan foglalkozott [[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] munkásságával, illetve a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] történetével. |
||
[[Fizikokémia]]i kutatásai és elméleti munkái a [[Gibbs-paradoxon]] interpretálására, [[John Dalton]] [[atomizmus|atomisztikus]] szemléletének revíziójára irányultak, emellett [[termodinamika]]i és [[statisztikai fizika]]i kérdésekkel is foglalkozott. |
[[Fizikokémia]]i kutatásai és elméleti munkái a [[Gibbs-paradoxon]] interpretálására, [[John Dalton]] [[atomizmus|atomisztikus]] szemléletének revíziójára irányultak, emellett [[termodinamika]]i és [[statisztikai fizika]]i kérdésekkel is foglalkozott. |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Filozófia}} |
{{Portál|Filozófia}} |
||
{{DEFAULTSORT:Kedrov Bonifatijmihajlovic~s}} |
{{DEFAULTSORT:Kedrov Bonifatijmihajlovic~s}} |
||
[[Kategória:Orosz filozófusok]] |
[[Kategória:Orosz filozófusok]] |
A lap 2017. április 17., 12:48-kori változata
Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov | |
Született | 1903. november 27. Jaroszlavl[1] |
Elhunyt | 1985. szeptember 10. (81 évesen)[2] Moszkva |
Állampolgársága | szovjet |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov (cirill betűkkel Бонифатий Михайлович Кедров; Jaroszlavl, 1903. december 10. – Moszkva, 1985. szeptember 10.) orosz filozófus, tudománytörténész, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Mihail Szergejevics Kedrov (1878–1941) kommunista politikus fia.
Életútja
1930-ban szerzett vegyészdiplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd 1930 és 1932 között a Vörös Professzorok Intézetében tanult. 1935-ben lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába, s az elkövetkező években pártfunkcionáriusként dolgozott. A második világháború éveiben, 1941-től 1945-ig a Vörös Hadsereg katonájaként harcolt. 1945 és 1949, majd 1958 és 1962 között a Szovjet Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének volt tudományos munkatársa. Ezzel párhuzamosan 1946-tól 1958-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Akadémiáján oktatott professzori címmel. 1962-től 1972-ig a Természettudomány- és Technikatörténeti Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 1971-től ismét tanított a Központi Bizottság Akadémiáján. 1973-ban kinevezték a Filozófiai Intézet igazgatójává. Posztjától egy évvel később – kegyvesztettként – megvált, s életének utolsó éveiben ismét a Természettudomány- és Technikatörténeti Intézetben folytatta kutatómunkáját.
Munkássága
Elméleti munkássága homlokterében a tudományfilozófia, főként a természettudományok filozófiai és tudománytörténeti kérdései álltak. A marxista-leninista dialektikus materializmus szempontrendszere alapján vizsgálta a tudományok, a tudományos fejlődés és a tudományos forradalmak társadalmi környezetét és ismeretelméleti alapjait. Eredményei alapján kísérletet tett a tudományok felosztására és hierarchiájának meghatározására. Felvázolta a 16–17. század tudományos és technikai fejlődésének természetrajzát, külön is áttekintette a kémia történetét, s elvégezte a tudományág múltjának korszakolását. Behatóan foglalkozott Mengyelejev munkásságával, illetve a periódusos rendszer történetével.
Fizikokémiai kutatásai és elméleti munkái a Gibbs-paradoxon interpretálására, John Dalton atomisztikus szemléletének revíziójára irányultak, emellett termodinamikai és statisztikai fizikai kérdésekkel is foglalkozott.
Társasági tagságai és elismerései
1966-tól a Szovjet Tudományos Akadémia rendes, 1965-től a Jugoszláv Tudományos Akadémia külső, 1972-től a Bolgár Tudományos Akadémia külső, 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja volt.
Főbb művei
- О количественных и качественных изменениях в природе. Москва, 1946.
- Атомистика Дальтона. Москва–Ленинград, 1949.
- A dialektikus materializmus és az anyaggal kapcsolatos legújabb felfedezések. Budapest, 1955.
- Эволюция понятия элемента в химии. Москва, 1956.
- День одного великого открытия. Москва, 1958.
- Философский анализ первых трудов Д. И. Менделеева о периодическом законе. Москва, 1959.
- Классификация наук I–II. Москва, 1961–1965.
- Единство диалектики, логики и теории познания. Москва, 1963.
- Предмет и взаимосвязь естественных наук. Москва, 1964.
Magyarul: A természettudományok tárgya és kölcsönös kapcsolata. Budapest, 1965. - Три аспекта атомистики I–III. Москва, 1969.
- В. И. Ленин и революция в естествознании XX века. Москва, 1969.
Magyarul: Forradalmak a természettudományban. Budapest, 1983. - Энгельс и диалектика естествознания. Москва, 1970.
Jegyzetek
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кедров Бонифатий Михайлович, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978)
Források
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 698. o. ISBN 963-9257-02-8
- Életrajza a Biografija.ru-n