„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés
Niza (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Niza (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
| év = [[1894]] |
| év = [[1894]] |
||
| típus = [[olajfestmény]] |
| típus = [[olajfestmény]] |
||
| magasság = |
| magasság = 1500 |
||
| szélesség = |
| szélesség = 11400 |
||
| település = [[Wrocław]] |
| település = [[Wrocław]] |
||
| múzeum = }} |
| múzeum = }} |
||
A '''Racławicei körkép''' vagy '''Racławicei Panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Racławicka'') egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma |
A '''Racławicei körkép''' vagy '''Racławicei Panoráma''' (lengyelül: ''Panorama Racławicka'') egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma-festmény, mely az [[1794]]-es [[Kościusko-felkelés]] idején zajló [[Racławicei csata|racławicei csatát]] jeleníti meg. A kép napjainkban a [[Lengyelország|lengyelországi]] [[Wrocław|Wrocławban]] látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben. |
||
==Története== |
==Története== |
||
[[Kép:Lwow Panorama Raclawicka.jpg|thumb|260 px|A régi |
[[Kép:Lwow Panorama Raclawicka.jpg|thumb|260 px|A régi rotunda [[Lwów]]ban]] |
||
[[Kép:RotundaPanoramyRaclawickiej.jpg|thumb|260 px|Az új |
[[Kép:RotundaPanoramyRaclawickiej.jpg|thumb|260 px|Az új rotunda [[Wrocław]]ban]] |
||
A körkép elkészítésének ötlete [[Jan Styka]] [[Lwów|lwówi]] (lembergi) festőtől származott, aki [[Wojciech Kossak]] híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: [[Ludwik Boller]], [[Tadeusz Popiel]], [[Zygmunt Rozwadowski]], [[Teodor Axentowicz]], [[Włodzimierz Tetmajer]], [[Wincenty Wodzinowski]] és [[Michał Sozański]]. |
A körkép elkészítésének ötlete [[Jan Styka]] [[Lwów|lwówi]] (lembergi) festőtől származott, aki [[Wojciech Kossak]] híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: [[Ludwik Boller]], [[Tadeusz Popiel]], [[Zygmunt Rozwadowski]], [[Teodor Axentowicz]], [[Włodzimierz Tetmajer]], [[Wincenty Wodzinowski]] és [[Michał Sozański]]. |
||
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének |
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének megvédésére. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból ([[kosynier]]: kaszás felkelő) álló lengyel sereg, valamint az [[Alexander Tormasov]] tábornok vezette orosz hadsereg között. A [[Lengyelország három felosztása]] során függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke. |
||
A lwówi [[1894]]-es Nemzeti Kiállítás kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat [[Brüsszel|brüsszeli]] |
A lwówi [[1894]]-es Nemzeti Kiállítás kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat [[Brüsszel|brüsszeli]] takácsoktól rendelték, a speciális [[rotunda]] fémszerkezetét (melyet [[Ludwik Ramułt]] tervezett) [[Bécs|Bécsből]]. A rotunda a Stryjski parkban áll, [[1893]] júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg. |
||
A [[II. világháború]] után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak [[1980]] augusztusa után válhattak sikeressé. [[1985]]. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. |
A [[II. világháború]] után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak [[1980]] augusztusa után válhattak sikeressé. [[1985]]. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. A restaurálásán dolgozó lengyel szakemberek később a [[Feszty-körkép]] helyreállításán is dolgoztak. |
||
==Jelentős látogatók== |
==Jelentős látogatók== |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
[[Kép:Lengyel körkép 1896-30.JPG|thumb|260 px|A körkép [[Budapest|budapesti]] reklámja 1896-ban]] |
[[Kép:Lengyel körkép 1896-30.JPG|thumb|260 px|A körkép [[Budapest|budapesti]] reklámja 1896-ban]] |
||
[[1896]]-ban, a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségek]] évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]] |
[[1896]]-ban, a [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi ünnepségek]] évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a [[Városliget|Városligetben]]. A kép rendkívüli sikert aratott. Mintegy 800 000 néző tekintette meg, Jan Styka pedig megbízást kapott, hogy készítsen hasonló alkotást az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 50. évfordulójára. A pontos témaválasztást rábízták. A [[tavaszi hadjárat]] [[1849]]. március 11-i [[Nagyszeben|nagyszebeni]] csatáját választotta, ahol [[Bem József]] vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz erők felett. A 15 x 120 méteres „Erdélyi Panoráma” [[1897]]. szeptemberére készült el.<ref>[http://www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, 2013. március]</ref> |
||
<ref>[[http//:www.tarnow.pl/content/download/123701/538633/file/wiadomosci_35.pdf A Panoráma bonyodalmas története. Tarnówi Hírek, Tarnów, 2013. március]]</ref> . |
|||
==Kapcsolódó szócikkek== |
==Kapcsolódó szócikkek== |
A lap 2017. március 14., 19:38-kori változata
Racławicei körkép (Panorama Racławicka) | |
Művész | Jan Styka, Wojciech Kossak és mások (1894) |
Típus | olajfestmény |
Magasság | 1500 cm |
Szélesség | 11400 cm |
Település | Wrocław |
A Racławicei körkép vagy Racławicei Panoráma (lengyelül: Panorama Racławicka) egy monumentális, 15 x 114 m méretű körpanoráma-festmény, mely az 1794-es Kościusko-felkelés idején zajló racławicei csatát jeleníti meg. A kép napjainkban a lengyelországi Wrocławban látható. A festmény egyike a 19. századi tömegkultúra még fennmaradt becses emlékeinek, egyben a legrégibb ilyen mű Lengyelországban. A panorámakép körbeveszi a középpontban álló nézőt, és a csata egyes jeleneteit más és más nézőpontból mutatja. A különleges perspektíva együtt más festészeti effektusokkal (pl. világítás, mesterséges terep) a valóság érzetét kelti a nézőben.
Története
A körkép elkészítésének ötlete Jan Styka lwówi (lembergi) festőtől származott, aki Wojciech Kossak híres csatafestőt is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. Később más festők is csatlakoztak: Ludwik Boller, Tadeusz Popiel, Zygmunt Rozwadowski, Teodor Axentowicz, Włodzimierz Tetmajer, Wincenty Wodzinowski és Michał Sozański.
A munka célja a győztes racławicei csata 100. évfordulójáról való hazafias megemlékezés volt. A csata a Kościuszko-felkelés híres történeti epizódja volt, egy hősies, de sikertelen kísérlet Lengyelország függetlenségének megvédésére. Az összecsapásra 1794. április 4-én került sor a Kościuszko vezette, reguláris felkelőkből és önkéntes parasztkatonákból (kosynier: kaszás felkelő) álló lengyel sereg, valamint az Alexander Tormasov tábornok vezette orosz hadsereg között. A Lengyelország három felosztása során függetlenségét vesztett lengyel nemzetnek különösen fontos volt a győzelem dicsőséges emléke.
A lwówi 1894-es Nemzeti Kiállítás kiváló alkalmat adott Styka ötletének a megvalósítására. A vásznat brüsszeli takácsoktól rendelték, a speciális rotunda fémszerkezetét (melyet Ludwik Ramułt tervezett) Bécsből. A rotunda a Stryjski parkban áll, 1893 júliusára készült el. A festményt 9 hónap alatt készítették el, a munka 1893 augusztusa és 1894 májusa között zajlott. A hivatalos megnyitóra 1894. június 5-én került sor. Már a kezdetektől óriási volt az érdeklődés iránta, óriási tömegeket vonzott. Évente átlagosan 75 000 néző tekintette meg.
A II. világháború után a festmény Wrocławba került. A szocializmus idején a témáját érzékenynek tartották, ezért a restaurálására és kiállítására tett önkéntes erőfeszítések csak 1980 augusztusa után válhattak sikeressé. 1985. június 14-én állították újra ki, s mint a régi Lwów fontos emléke, hamar Wrocław egyik fő turisztikai látványosságává vált. A restaurálásán dolgozó lengyel szakemberek később a Feszty-körkép helyreállításán is dolgoztak.
Jelentős látogatók
A festményt az elmúlt több, mint száz évben számos híres ember látta, így II. János Pál pápa, Beatrix holland királynő, Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel író, Károly főherceg és I. Ferenc József császár. Utóbbi 1894. szeptember 8-án tekintette meg, majd kijelentette: „Impozáns. Ez hatott rám.”
A körkép és Magyarország
1896-ban, a millenniumi ünnepségek évében a körképet Magyarországra hozták és kiállították a Városligetben. A kép rendkívüli sikert aratott. Mintegy 800 000 néző tekintette meg, Jan Styka pedig megbízást kapott, hogy készítsen hasonló alkotást az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. A pontos témaválasztást rábízták. A tavaszi hadjárat 1849. március 11-i nagyszebeni csatáját választotta, ahol Bem József vezetésével fényes győzelmet aratott a honvédsereg az egyesült osztrák és orosz erők felett. A 15 x 120 méteres „Erdélyi Panoráma” 1897. szeptemberére készült el.[1]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Racławice Panorama című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.