„Csébi Pogány család” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
8. sor: 8. sor:
Pogány Péter [[1412]]. [[november 4.]] és [[1415]]. [[augusztus 23.]] Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány Péter pozsoni ispán lett. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás magyar király]] korában az udvar utazásának csebi Pogány Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányitója.<ref name="ezerévevisegrád">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm|title=Visegrád ezer éve}}</ref> Másrészt, Pogány Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre volt, aki [[pallosjog]]ot szerzett [[1458]]-ban. Imre felesége az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.<ref name="bilkeilövő">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566}}</ref> Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] esett el. Zsigmondnnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit [[1516]]-ban vett el.
Pogány Péter [[1412]]. [[november 4.]] és [[1415]]. [[augusztus 23.]] Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány Péter pozsoni ispán lett. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás magyar király]] korában az udvar utazásának csebi Pogány Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányitója.<ref name="ezerévevisegrád">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm|title=Visegrád ezer éve}}</ref> Másrészt, Pogány Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre volt, aki [[pallosjog]]ot szerzett [[1458]]-ban. Imre felesége az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.<ref name="bilkeilövő">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566}}</ref> Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] esett el. Zsigmondnnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit [[1516]]-ban vett el.


Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt,<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref>
Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref>


===A máramarosi ág===
===A máramarosi ág===

A lap 2016. október 12., 02:32-kori változata

A csébi Pogány család egy ősrégi Zala vármegyei eredetű nemesi család, amely az évszázadok során több vármegyére terjedt ki.

A család története

A zalai ág

A legkorábbi ismert őse a családnak, Enyerei Herczeg, akinek a fia Enyerei Imre a 13. század végén és a 14. század elején élt. 1326 április 7.-én Károly Róbert Enyerei Imre fia, Enyerei Miklósnak és testvéreinek adományozott egy sisakdíszt, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként szerepelt.

A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei Csében és Salomváron feküdtek.

Pogány Péter 1412. november 4. és 1415. augusztus 23. Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány Péter pozsoni ispán lett. Hunyadi Mátyás magyar király korában az udvar utazásának csebi Pogány Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányitója.[1] Másrészt, Pogány Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre volt, aki pallosjogot szerzett 1458-ban. Imre felesége az Osl nemzetségből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.[2] Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; 1526-ban a mohácsi csatában esett el. Zsigmondnnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit 1516-ban vett el.

Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás 1547-ben máramarosi sókamaraispán volt;[3] fivére, Brodarics István kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, osztopáni Perneszy Andrásné. A két Brodarics asszony révén az osztopáni Perneszy család földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.[4]

A máramarosi ág

Jegyzetek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csébi_Pogány_család&oldid=18025087”