„Briológia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. augusztus 15., 13:46-kori változata

A briológia (a görög bryon (moha) szóból ered) a botanika egyik résztudományterülete. Ez a tudományág a mohákkal (lombosmohák, májmohák, becősmohák) foglalkozik. A mohász (briológus) olyan ember, aki aktív tudományos érdeklődéssel figyeli meg, gyűjti, osztályozza és kutatja a mohákat.^[1]

Története

A mohákat először részletesebben a 18. században kezdték vizsgálni. Johann Jacob Dillenius német botanikus (1687-1747),oxfordi professzor 1717-ben írta meg tanulmányát A páfrányok és mohák reprodukciója címmel. Az első teljesen mohászattal foglalkozó munka Johann Hedwigé volt, aki a reproduktív szervek (sporofitonok) alapján fektette le a mohák rendszertani besorolásának az alapjait. Jelenleg is ez a moharendszertan (taxonómia) alapja (1792, Fundamentum historiae naturalista muscorum).

A briológia főbb kutatási területei a rendszertan (taxonómia), az élettan (fiziológia), a molekuláris biológia (DNS szekvenálás) és az ökológia (kapcsolat más növény- és állatfajokkal). Érdekesség, hogy vannak húsevő mohafajok is.

Világszinten fontosabb briológiai kutatási központok a Bonni Egyetem Németországban, a Helsinki Egyetem Finnországban, illetve a New York-i Botanikus Kert.

A magyarországi mohakutatás története

A jelentősebb kutatások csak a 20. század elején kezdődtek Magyarországon. Korábbról csak szórványos adataink vannak, illetve a vizsgálatok célpontjában a jelenleg határon kívüli, de mohákban gazdagabb területek álltak (a Kárpátok felvidéki és erdélyi területei). Ebből az időszakból Hazsilinszky Frigyes 1885-ben megjelent A magyar birodalom mohaflórája című munkája a legjelentősebb.

A hazai mohaflóra legaktívabb kutatója Boros Ádám, 1953-ban jelent meg Magyarország mohái című határozókönyve.

Hivatkozások

↑ Bryology at the New York Botanical Garden. New York Botanical Garden. (Hozzáférés: 2011. december 24.)

Irodalom

Meylania, Zeitschrift für Bryologie und Lichenologie
Limprichtia, Zeitschrift der Bryologischen Arbeitsgemeinschaft Deutschlands

További információk

Briológia a Bonni Egyetem honlapján (németül)
A bryológia rövid történelme (németül)
International Association of Bryologists (angolul)
American Bryological and Lichenological Society (angolul)
British Bryological Society (angolul)

[nybg-1] Bryology at the New York Botanical Garden. New York Botanical Garden. (Hozzáférés: 2011. december 24.)

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Bryológia''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''bryon'',  moha szóból ered)  a [[botanika]] egyik rész tudományterülete. Ez a tudományág a  [[Mohák|mohákkal]] ([[lombosmohák]], [[májmohák]], [[becősmohák]]) foglalkozik. A '''mohász (bryológus)''' olyan emberek, aki aktív tudományos érdeklődéssel figyeli meg, gyűjti, osztályozza és kutatja a mohákat.<ref name="nybg">{{Cite web|url=http://sciweb.nybg.org/science2/Bryology.asp|title=Bryology at the New York Botanical Garden|accessdate=24 December 2011|publisher=New York Botanical Garden}}</ref>
+A '''briológia''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''bryon'' (moha) szóból ered) a [[botanika]] egyik résztudományterülete. Ez a tudományág a [[Mohák|mohákkal]] ([[lombosmohák]], [[májmohák]], [[becősmohák]]) foglalkozik. A ''mohász (briológus)'' olyan ember, aki aktív tudományos érdeklődéssel figyeli meg, gyűjti, osztályozza és kutatja a mohákat.<ref name="nybg">{{Cite web|url=http://sciweb.nybg.org/science2/Bryology.asp|title=Bryology at the New York Botanical Garden|accessdate=24 December 2011|publisher=New York Botanical Garden}}</ref>
 [[Fájl:Bryophyte_1.jpg|jobbra|bélyegkép|Közönséges mohák Közép-Japánban]]
 == Története ==
-A mohákat először részletesebben a 18-ik században kezdték vizsgálni. Johann Jacob Dillenius német botanikus (1687-1747) [[Oxfordi Egyetem|Oxfordi]] professzor, 1717-ben írta meg tanulmányát a "A [[Harasztok|páfrányok]] és mohák reprodukciója" címmel. Az első teljesen mohászattal foglalkozó munka, [[Johann Hedwig|Johannes Hedwig]]<nowiki/>é volt, aki lefektette a mohák rendszertani besorolásának az alapjait a reproduktív szervek (sporofiton) alapján, és jelenleg is ez a moharendszertan (taxonómia) alapja (1792, ''Fundamentum historiae naturalista muscorum'').
+A mohákat először részletesebben a 18. században kezdték vizsgálni. ''Johann Jacob Dillenius'' német botanikus (1687-1747),[[Oxfordi Egyetem|oxfordi]] professzor 1717-ben írta meg tanulmányát ''A [[Harasztok|páfrányok]] és mohák reprodukciója'' címmel. Az első teljesen mohászattal foglalkozó munka [[Johann Hedwig]]é volt, aki a reproduktív szervek (sporofitonok) alapján fektette le a mohák rendszertani besorolásának az alapjait. Jelenleg is ez a moharendszertan (taxonómia) alapja (1792, ''Fundamentum historiae naturalista muscorum'').
-A bryológia főbb kutatási területei a rendszertan (taxonómia), élettan (fiziológia), molekuláris biológia ([[DNS-szekvenálás|DNS szekvenálás]]), ökológia (kapcsolat más növény- és állatfajokkal). Érdekesség, hogy vannak [[Rovaremésztő növények|húsevő]] mohafajok is.
+A briológia főbb kutatási területei a rendszertan (taxonómia), az élettan (fiziológia), a molekuláris biológia ([[DNS-szekvenálás|DNS szekvenálás]]) és az ökológia (kapcsolat más növény- és állatfajokkal). Érdekesség, hogy vannak [[Rovaremésztő növények|húsevő]] mohafajok is.
-Világszinten fontosabb bryológiai kutatási központok a Bonn-i Egyetem Németországban, a Helsinki Egyetem Finnországban, illetve a New York-i Botanikus Kert.
+Világszinten fontosabb briológiai kutatási központok a Bonni Egyetem Németországban, a Helsinki Egyetem Finnországban, illetve a New York-i Botanikus Kert.
 == A magyarországi mohakutatás története ==
-A jelentősebb kutatások csak a 20. század elején kezdődtek Magyarországon. Korábbról csak szórványos adataink vannak, illetve a vizsgálatok célpontjában a jelenleg határon kívüli, de mohákban gazdagabb területek álltak (Kárpátok felvidéki és erdélyi területei). Ebből az időszakból Hazsilinszky Frigyes 1885-ben megjelent "A magyar birodalom mohaflórája" című munkája a legjelentősebb.
+A jelentősebb kutatások csak a 20. század elején kezdődtek Magyarországon. Korábbról csak szórványos adataink vannak, illetve a vizsgálatok célpontjában a jelenleg határon kívüli, de mohákban gazdagabb területek álltak (a Kárpátok felvidéki és erdélyi területei). Ebből az időszakból ''Hazsilinszky Frigyes'' 1885-ben megjelent ''A magyar birodalom mohaflórája'' című munkája a legjelentősebb.
-A hazai mohaflóra legaktívabb kutatója Boros Ádám, 1953-ban jelent meg "Magyarország mohái" című határozókönyve.
+A hazai mohaflóra legaktívabb kutatója ''Boros Ádám'', 1953-ban jelent meg ''Magyarország mohái'' című határozókönyve.
 == Hivatkozások ==
-{{Reflist}}
+{{jegyzetek}}
 == Irodalom ==
@@ 20. sor: / 21. sor: @@
 * Limprichtia, ''Zeitschrift der Bryologischen Arbeitsgemeinschaft Deutschlands''
-== Külső linkek ==
+== További információk ==
-* (Német) [http://www.nees.uni-bonn.de Bryologie at the University of Bonn]
+* [http://www.nees.uni-bonn.de Briológia a Bonni Egyetem honlapján] {{de}}
-* (Német) [http://www.ijon.de/moose/geschichte.html A bryológia rövid történelme<br> ]
+* [http://www.ijon.de/moose/geschichte.html A bryológia rövid történelme] {{de}}
-* [http://www.bryology.org/ International Association of Bryologists]
+* [http://www.bryology.org/ International Association of Bryologists] {{en}}
-* [http://www.abls.org/ American Bryological and Lichenological Society]
+* [http://www.abls.org/ American Bryological and Lichenological Society] {{en}}
-* [http://www.britishbryologicalsociety.org.uk/ British Bryological Society<br> ]
+* [http://www.britishbryologicalsociety.org.uk/ British Bryological Society] {{en}}
+[[Kategória:Botanika]]