„Dhjána (hinduizmus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
a sajátságok nélküli, tiszta [[önvaló]]nak, a Nirguna-Brahmannak szemlélete és belső átélése. Ez a szemléleti forma már minden kifejezhetőség határán túl van, tökéletesen benső, szellemi élmény. |
a sajátságok nélküli, tiszta [[önvaló]]nak, a Nirguna-Brahmannak szemlélete és belső átélése. Ez a szemléleti forma már minden kifejezhetőség határán túl van, tökéletesen benső, szellemi élmény. |
||
A dhjána különböző fajai egyenesen a [[jóga|jógá]]hoz vezetnek. Ez magyarázza, miért tartoznak a jóga ágazatai az [[Upászana]] főágához, a tulajdonképpeni hódolat ágazataival együtt. |
A dhjána különböző fajai egyenesen a [[jóga|jógá]]hoz vezetnek. Ez magyarázza, miért tartoznak a jóga ágazatai az [[Upászana]] főágához, a tulajdonképpeni hódolat ágazataival együtt. <ref>Baktay Ervin: India bölcsessége</ref> |
||
A [[Bhagavad-gíta]] a jóga négy ágáról beszél <ref>Winthrop Sargeant (2009), A Bhagavad Gita: 25-Anniversary Edition State University of New York Press, ISBN 978-1438428420 </ref>: |
|||
* Karma-jóga - a munka jógája a világban |
|||
* Jnána-jóga - a tudás és a szellemi törekvés jógája |
|||
* Bhakti-jóga - az (Isten iránti) odaadás jógája |
|||
* Dhjána-jóga - a meditáció jógája. Ezt néha Rádzsa-jóga vagy Astanga jóga néven is nevezik. |
|||
== Kapcsolódó cikkek == |
== Kapcsolódó cikkek == |
||
| 20. sor: | 26. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
* Baktay Ervin: India bölcsessége, 2000 |
* Baktay Ervin: India bölcsessége, 2000 |
||
* {{fordítás| |
* {{fordítás|en|Dhyana_in_Hinduism} |
||
[[Kategória:Hinduizmus]] |
[[Kategória:Hinduizmus]] |
||
A lap 2016. június 20., 09:03-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A dhjána (szanszkrit: ध्यान) szó jelentése szemlélődés, meditáció. Megtalálható a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban.
Dhájának nevezi a hindu bölcselet a meditáló, benső szemléletet. Ez négyféle lehet:
- Szthúla-dhjána
Ez a "durva-személet", azaz Brahman megnyilatkozását kifejező külső, felszíni alakzatok, megjelenési formák szemlélete
- Dzsjótir-dhjána
a benső világosság szemlélete; a meditációnak az öntudat fényére való összpontosítása, amelynek révén ez a benső fény olyan erőre gyúl, hogy a Brahman "eszme, szellem" (csit) mivoltáig hatolhat
- Bindu-dhjána
a misztikus "pont" szemlélete; még koncentráltabb meditáció, mint az előző, s a prakritinek tiszta szattva-elemét tárja fel
- Brahma-dhjána
a sajátságok nélküli, tiszta önvalónak, a Nirguna-Brahmannak szemlélete és belső átélése. Ez a szemléleti forma már minden kifejezhetőség határán túl van, tökéletesen benső, szellemi élmény.
A dhjána különböző fajai egyenesen a jógához vezetnek. Ez magyarázza, miért tartoznak a jóga ágazatai az Upászana főágához, a tulajdonképpeni hódolat ágazataival együtt. [1]
A Bhagavad-gíta a jóga négy ágáról beszél [2]:
- Karma-jóga - a munka jógája a világban
- Jnána-jóga - a tudás és a szellemi törekvés jógája
- Bhakti-jóga - az (Isten iránti) odaadás jógája
- Dhjána-jóga - a meditáció jógája. Ezt néha Rádzsa-jóga vagy Astanga jóga néven is nevezik.
Kapcsolódó cikkek
Hivatkozás
- ↑ Baktay Ervin: India bölcsessége
- ↑ Winthrop Sargeant (2009), A Bhagavad Gita: 25-Anniversary Edition State University of New York Press, ISBN 978-1438428420
- Baktay Ervin: India bölcsessége, 2000
- {{fordítás|en|Dhyana_in_Hinduism}