„Orderic Vitalis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
-kapcsolódó szócikkek
12akd (vitalap | szerkesztései)
167 380 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
|ismeretes mint =történetíró
|ismeretes mint =történetíró
|nemzetiség =angolszász
|nemzetiség =angolszász
|születés dátuma =[[1075]]. [[február 15.]]
|születés dátuma =[[1075]]. [[február 16.]]
|születés helye =
|születés helye =
|halál dátuma =[[1142]]. körül {{életkor-holt|975|07|25|1018|12|01}}
|halál dátuma =[[1142]] körül {{életkor-holt|1075|02|16|1142|12|31}}
|halál helye =
|halál helye =
|házastárs =
|házastárs =
40. sor: 40. sor:
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
}}
}}
'''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' (1075. február 16. Sropshire, Shrewsbury mellett - 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a ''Historia Ecclesiastica'' és a ''Gesta Normannorum Ducum''.
'''Orderic Vitalis''' vagy más néven '''Ordericus Vitalis''' ([[1075]]. [[február 16.]], Sropshire, Shrewsbury mellett – [[1142]] körül) angolszász történetíró. Fő művei a ''Historia Ecclesiastica'' és a ''Gesta Normannorum Ducum''.


==Élete és működése==
==Élete és működése==


Orderic ''Odeleriusnak'', ''Roger de Montgomery'' lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai
Orderic ''Odeleriusnak'', ''Roger de Montgomery'' lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai ''Saint-Évroult''-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.
''Saint-Évroult''-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban
töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta [[Cluny]], [[Cambrai]], [[Crowland|Crowlend]] és [[Worcester|Worcester]] apátságait, valamint 1119-ben részt vett a [[Reims|Reims-i zsinaton]] is.


Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum ( A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.
Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette ''Jumieges-i Vilmos'' történetíró Gesta Normannorum Ducum (A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.


Orderic nagy műveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz - emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.
Orderic nagy műveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz – emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.


==Részlet művéből==
==Részlet művéből==
56. sor: 54. sor:
{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}}
{{Idézet2|Az angolok [[Hastingsi csata|minden szabadsága semmivé lett]]. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, [[Svend svéd király|Svendhez]], a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és [[Kanut]] fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a [[normannok]] hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s [[Komnénosz Izsák|Alexiosz]] konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető [[Guiscard Róbert]] minden erejével [[Dürrakhioni csata|küzdött]], ama [[VI. Mihály|Mihály]] érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát.|Krónikások, krónikák, 119. old.}}


== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==
* Krónikások, krónikák II. Szerk. Mezey László, Gondolat, Bp. 1960.
* Krónikások, krónikák II. Szerk. Mezey László, Gondolat, Bp. 1960.
* [[Angi János]] - [[Bárány Attila]] – [[Orosz István]] – [[Papp Imre]] – [[Pósán László]]: Európa a korai középkorban. Multiplex Media – Debrecen University Press. Debrecen 1997. ISBN 9630491966
* [[Angi János]] – [[Bárány Attila]] – [[Orosz István]] – [[Papp Imre]] – [[Pósán László]]: Európa a korai középkorban. Multiplex Media – Debrecen University Press. Debrecen 1997. ISBN 9630491966
* Bárány Attila: Britek, angolszászok vikingek. Gödöllő-Máriabesnyő. Attraktor Kiadó. 2008. ISBN 9789639857025
* Bárány Attila: Britek, angolszászok vikingek. Gödöllő-Máriabesnyő. Attraktor Kiadó. 2008. ISBN 9789639857025


67. sor: 66. sor:
* [[Chronicon ex chronicis]]
* [[Chronicon ex chronicis]]
* [[Fulfordi csata]]
* [[Fulfordi csata]]

{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
{{portál|középkor}}

[[Kategória:Középkori történetírók]]
[[Kategória:Középkori történetírók]]

A lap 2015. november 21., 22:42-kori változata

Ordericus Vitalis
Életrajzi adatok
Született1075. február 16.
Atcham
Elhunyt1142 körül (67 évesen)
Abbey of Saint-Evroul
SírhelyNormandia
Ismeretes minttörténetíró
Nemzetiségangolszász
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiHistoria Ecclesiastica, Gesta Normannorum Ducum
Hatással voltak ráJumieges-i Vilmos
A Wikimédia Commons tartalmaz Ordericus Vitalis témájú médiaállományokat.

Orderic Vitalis vagy más néven Ordericus Vitalis (1075. február 16., Sropshire, Shrewsbury mellett – 1142 körül) angolszász történetíró. Fő művei a Historia Ecclesiastica és a Gesta Normannorum Ducum.

Élete és működése

Orderic Odeleriusnak, Roger de Montgomery lelkészének legidősebb fiakáént látta meg a napvilágot. 1085-ben a normandiai Saint-Évroult-ba ment, ahol szerzetes lett. 1093-ban szentelték diakónussá, 1107-been pappá. Élete nagy részét a kolostorban töltötte, néhány feljegyzés azonban azt mutatja, hogy meglátogatta Cluny, Cambrai, Crowlend és Worcester apátságait, valamint 1119-ben részt vett a Reims-i zsinaton is.

Saint-Évroult-ban lemásolta és kiegészítette Jumieges-i Vilmos történetíró Gesta Normannorum Ducum (A normann hercegek cselekedetei) című művét, 1115 és 11142 között pedig írt egy egyháztörténetet (Historia Ecclesiastica), melyet eredetileg csak a kolostora történetének szánt, azonban fokozatosan világtörténetté bővítette.Művében számos érdekes kitérőt, apró epizódot örökít meg a normann uralom alá került angolszászok életéről.

Orderic nagy műveltségű író, könyveiben számos korábbi krónikából idéz – emellett kora divatos lovagi énekeit is ismeri.

Részlet művéből

„ Az angolok minden szabadsága semmivé lett. Az elviselhetetlen, még soha nem tapasztalt járom alól szabadulást keresvén, Svendhez, a dánok királyához fordultak, hogy követelje vissza Angliát, melyet ősei: Sven és Kanut fegyverrel foglaltak el. Egyesek meg számkivetésbe mentek, hogy a normannok hatalma alól szabaduljanak, s esetleg idegen segítséggel új harcot kezdhessenek ellenük. Megint mások, a fiatalság színe-java messzire távoztak, s Alexiosz konstantinápolyi császár hadseregébe szegődtek, ki ellen a bölcs és vendégszerető Guiscard Róbert minden erejével küzdött, ama Mihály érdekében, akit a görögök elűztek a trónról, mert meg akarta törni a szenátus haatalmát. ”
– Krónikások, krónikák, 119. old.

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orderic_Vitalis&oldid=16892207”