„Magyar zsidó lexikon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. szeptember 12., 15:04-kori változata

A Magyar zsidó lexikon (címváltozat: Zsidó lexikon) Budapesten 1929-ben megjelent magyar nyelvű lexikon, szerkesztette Újvári Péter. A Zsidó Lexikon (kiadóvállalat) kiadása. 1929-ben két kiadást ért meg, az egyik Magyar zsidó lexikon, a másik Zsidó Lexikon címmel.^[1] Kiadási példányszáma ismeretlen.

Az internetes változat a Wesley János Lelkészképző Főiskola Theológus és Lelkész Szak keretében végzett kutatómunka eredményeként 2006-ban, a magyarországi holokauszt kőrösmezei kezdetének 65. évfordulóján jelent meg, később bekerült az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárába (MEK) is.^[2]

Nemzetközi előzmények

A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06), amely – hasonlóan a kortárs Encyclopaedia Britannicához – az interneten is teljes szöveggel elérhető.^[3]. A két háború között ezt a Jüdisches Lexikon I–II. (1927–28) és az Encyclopaedia Judaica I–II. (1927–28) követték.

Az Encyclopaedia Judaica 1972-ben több kötetben jelent meg Jeruzsálemben, és a megújított verzió CD-n is megvásárolható^[4]

Magyarországon a hazai neológ, illetve ortodox közösség tudományosságához kötődő, meglehetősen nagy volumenű könyvkiadás ellenére, ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a dualizmuskori állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta.

A lexikonról

Az 1929-ben megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar zsidó lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesítménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:

Több ezer életrajz, gyűjtőkörük szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában és rendkívül kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők (művészek, orvosok, tudósok, ügyvédek) bemutatásával,
Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal,
A judaizmus, illetve bibliatudományok keretébe vágó (ma már nyilván részben korszerűbb szakkönyvekből ellenőrzendő) szócikkek,
Tematikus gyűjtések, melyek a magyar és részben külföldi tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a zsidó kiválóságokat.

Internetes változata

A szerkesztőség 1927 szeptemberében kezdte el a munkát, és a lexikon 1929-ben már megjelent. A legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával készült. (Az ezzel foglalkozó korabeli kritikai véleményt lásd lejjebb). A kiadvány „a magyarországi, erdélyi, szlovenszkói, vajdasági és burgenlandi zsidóság életét és munkásságát ismerteti”, köztük azokét is, akik korábban külföldre távoztak. Nemcsak „a felekezet kereteiben élők”-ről, tehát zsidó vallásúakról közöl szócikkeket, hanem a kitért személyekről is. A „Ki a zsidó?” – már akkor is erősen vitatott – kérdését azzal az informatív megoldással oldja meg, hogy az utóbbiakat csillaggal jelöli. Semmilyen módon nem foglalkozik viszont azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát stb.

A Zsidó lexikon az 1970-es és 1980-as évekbeli antikvár piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A 2000-es évek elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. 2006 augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között a felekezetit) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a Zsidó lexikont is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv Alapítvány támogatásának készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt - internetes változat is , amely először az extra.hu szerveren kapott helyet, majd a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült. [2] [3] Az internetes változat nem egyszerű reprint, ill teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik, például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek belsejében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás és településmutató áll rendelkezésre stb. A 2008-s fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosít, pl szabadszavas keresés is lehetséges. [4]A 2010-es fejlesztés következtében immár lehetőség van a lexikon interaktív használatára, a szócikkek kommentálására, a lexikon kiegészítésére. [5] [6] 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is. [7]

Referenciák

↑ A Magyar zsidó lexikon digitalizációja. Beszélgetés Nagy Péter Tiborral (Az interjút készítette Troján Anna) Múlt és jövő, 2010. (21. évf.) 4. sz. 109. old. [1].
↑ Nagy Péter Tibor: Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa (Előszó).
↑ Jewish Encyclopedia I–XII. (angol nyelven).
↑ Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.

Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A Magyar zsidó lexikon digitalizációja. Beszélgetés Nagy Péter Tiborral (Az interjút készítette Troján Anna) Múlt és jövő, 2010. (21. évf.) 4. sz. 109. old. [1].

[2] Nagy Péter Tibor: Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa (Előszó).

[3] Jewish Encyclopedia I–XII. (angol nyelven).

[4] Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{tataroz}}
-A magyar szakirodalomban '''Zsidó lexikon'''ként emlegetett munka 1929-ben jelent meg. (1929-ben két kiadást ért meg, az egyik Magyar zsidó lexikon, a másik Zsidó Lexikon címmel)<ref>A Magyar zsidó lexikon digitalizációja. Beszélgetés Nagy Péter Tiborral (Az interjút készítette Troján Anna) Múlt és jövő, 2010. (21. évf.) 4. sz. 109. old. [http://oktatas.uni.hu/szovegek/NPT/amagyarzsidolexikondigitalizacioja.doc] . </ref>
+A '''Magyar zsidó lexikon''' (címváltozat: ''Zsidó lexikon)'' Budapesten [[1929]]-ben megjelent magyar nyelvű lexikon,  szerkesztette [[Újvári Péter]]. A ''Zsidó Lexikon'' (kiadóvállalat) kiadása. 1929-ben két kiadást ért meg, az egyik ''Magyar zsidó lexikon,'' a másik ''Zsidó Lexikon'' címmel.<ref>A Magyar zsidó lexikon digitalizációja. Beszélgetés Nagy Péter Tiborral (Az interjút készítette Troján Anna) Múlt és jövő, 2010. (21. évf.) 4. sz. 109. old. [http://oktatas.uni.hu/szovegek/NPT/amagyarzsidolexikondigitalizacioja.doc].</ref> Kiadási példányszáma ismeretlen.
-Nemzetközi előzmények:
-A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű ''Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06),'' amely hasonlóan a kortárs [[Encyclopædia Britannica|Encyclopaedia Britannicá]]hoz, ma már az interneten is teljes szöveggel elérhető (http://www.jewishencyclopedia.com/). A két háború között ezt a ''Jüdisches Lexikon I–II.'' (1927–28) és az ''Encyclopaedia Judaica I–II.'' (1927–28) követték.
+Az internetes változat a [[Wesley János Lelkészképző Főiskola]] Theológus és Lelkész Szak keretében végzett kutatómunka eredményeként [[2006]]-ban, a [[Zsidó holokauszt Magyarországon|magyarországi holokauszt]] [[Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás|kőrösmezei kezdetének]] 65. évfordulóján jelent meg, később bekerült az [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]] Magyar Elektronikus Könyvtárába (MEK) is.<ref>[http://www.wesley.hu/sites/default/files/fajlok/09628-1.pdf Nagy Péter Tibor: ''Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa'' (Előszó).]</ref>
-Az ''Encyclopaedia Judaica'' 1972-ben több kötetben jelent meg [[Jeruzsálem]]ben, s a legújabb verzió már CD-n is megvásárolható<ref>Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.</ref>
+== Nemzetközi előzmények ==
+A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű ''Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06),'' amely – hasonlóan a kortárs [[Encyclopædia Britannica|Encyclopaedia Britannicá]]hoz – az interneten is teljes szöveggel elérhető.<ref>[http://www.jewishencyclopedia.com/ Jewish Encyclopedia I–XII.] (angol nyelven).</ref>. A két háború között ezt a ''Jüdisches Lexikon I–II.'' (1927–28) és az ''Encyclopaedia Judaica I–II.'' (1927–28) követték.
+Az ''Encyclopaedia Judaica'' 1972-ben több kötetben jelent meg [[Jeruzsálem]]ben, és a megújított verzió CD-n is megvásárolható<ref>Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.</ref>
 [[Magyarország]]on a hazai [[Neológ zsidóság|neológ]], illetve [[Ortodox zsidóság|ortodox]] közösség tudományosságához kötődő, meglehetősen nagy volumenű könyvkiadás ellenére, ilyen átfogó könyv hosszú ideig nem készült, a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmuskori]] állami tudományosság pedig a magyar szellemi örökség felekezeti szempontok szerint tagolt összegyűjtését nem támogatta.
+== A lexikonról ==
-Az [[1929]]-ben [[Újvári Péter]] szerkesztésében megjelent, 1028 oldalas munka, a Magyar zsidó lexikon a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesítménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:
+Az 1929-ben megjelent, 1028 oldalas munka, a ''Magyar zsidó lexikon'' a két világháború közötti lexikonkiadás egyik csúcsteljesítménye. Máig használható címszavait több nagy csoportba oszthatjuk:
 * Több ezer életrajz, gyűjtőkörük szinte teljességre törekedett a zsidó vallási intellektualizmus és konfesszionális alapú társadalmi szerveződés (rabbik, hittudósok, fontosabb hitközségi vezetők) vonatkozásában és rendkívül kiterjedt szinte az összes értelmiségi foglalkozásokat képviselők (művészek, orvosok, tudósok, ügyvédek) bemutatásával,
 * Hitközségi szócikkek, szintén rengeteg névvel és fontos helytörténeti adattal,
@@ 13. sor: / 18. sor: @@
 * Tematikus gyűjtések, melyek a magyar és részben külföldi tudományterületek, művészetek vonatkozásában listaszerűen tartalmazzák a zsidó kiválóságokat.
+=== Internetes változata ===
-A Zsidó lexikon [[1929]]-ben készült, a legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával.  A „ki a zsidó” – már akkor is erősen vitatott kérdését, azzal az informativ megoldással oldja meg, hogy minden címszóban külön megjelöli a kikeresztelkedetteket, viszont semmilyen módon nem foglalkozik azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát stb.
+A szerkesztőség 1927 szeptemberében kezdte el a munkát, és a lexikon 1929-ben már megjelent. A legkiválóbb magyar zsidó tudósok részvételével, a korabeli zsidó társadalom és vallási vezetés támogatásával készült. (Az ezzel foglalkozó korabeli kritikai véleményt lásd lejjebb).  A kiadvány „a magyarországi, erdélyi, szlovenszkói, vajdasági és burgenlandi zsidóság életét és munkásságát ismerteti”, köztük azokét is, akik korábban külföldre távoztak. Nemcsak „a felekezet kereteiben élők”-ről, tehát zsidó vallásúakról közöl szócikkeket, hanem a kitért személyekről is. A „Ki a zsidó?” – már akkor is erősen vitatott – kérdését azzal az informatív megoldással oldja meg, hogy az utóbbiakat csillaggal jelöli. Semmilyen módon nem foglalkozik viszont azzal, hogy valaki hívő-e, zsidónak tartja-e magát stb.
-Kiadási példányszáma ismeretlen.
 A Zsidó lexikon az 1970-es és 1980-as évekbeli antikvár piac egyik ritkaságának számított. 1986-ban reprint formában megjelent. A [[2000-es évek]] elején Nagy Péter Tibor szerkesztésében elkészült egy meglehetősen kezdetleges CD-változat. [[2006]] augusztusára – a magyar elit összetételét (többek között a felekezetit) vizsgáló Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezette tudományos projekt feldolgozta (többek között) a Zsidó lexikont is. Ennek melléktermékeként, köszönhetően a WJLF és a Hanadiv Alapítvány támogatásának készült el az – immár sokféle mutatóval felszerelt - internetes változat is , amely először az extra.hu szerveren kapott helyet, majd a Magyar Elektronikus Könyvtárba is bekerült. [http://mek.oszk.hu/04000/04093/index.phtml] [http://npt2000.homeip.net/zsidolexikon.htm] Az internetes változat nem egyszerű reprint, ill teljes szövegű újraközlés, hanem adatbázisszerűen működik, például nemcsak önálló szócikkekre, hanem a szócikkek belsejében található nevekre is lehet benne keresni, foglalkozás és településmutató áll rendelkezésre stb.  A [[2008]]-s fejlesztés további keresési lehetőségeket biztosít, pl szabadszavas keresés is lehetséges. [https://www.google.hu/advanced_search?q=+site:mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk&hl=hu&lr=&as_qdr=all]A 2010-es fejlesztés következtében immár lehetőség van a lexikon interaktív használatára, a szócikkek kommentálására, a lexikon kiegészítésére. [http://search.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=1191056&lang=en] [http://npt2000.homeip.net] 2011-ben megkezdődött a legfontosabb mutatók papíralapú kiadása is. [http://mek.oszk.hu/09600/09628/index.phtml]