Abszolút konvergencia

A matematikában egy végtelen számsor abszolút konvergens, ha tagjainak abszolútértékét véve véges lesz az összeg. Képlettel, $\textstyle \sum _{n=0}^{\infty }a_{n}$ abszolút konvergens, ha van egy $\textstyle L$ valós szám, hogy $\textstyle \sum _{n=0}^{\infty }\left|a_{n}\right|=L$. Ha egy sor konvergens, de nem abszolút konvergens, akkor feltételesen konvergens.

Hasonlóan, egy f függvény $\textstyle \int _{0}^{\infty }f(x)\,dx$ improprius integrálja abszolút konvergens, ha az $\textstyle \int _{0}^{\infty }\left|f(x)\right|dx=L$ integrál konvergens.

Tanulmányozása azért fontos, mert egyrészt viszonylag gyakori, másrészt elég erős ahhoz, hogy olyan tulajdonságok is bizonyíthatók legyenek, amelyek más sorokra nem teljesülnek.

Háttere

Egy konvergens sor tagjai nemcsak valós vagy komplex számok lehetnek, hanem tetszőleges topologikus Abel-csoport elemei is. Az abszolút konvergencia ezen kívül megköveteli az abszolútérték általánosítását is, a normát. Itt a továbbiakban a csoportra additív jelölést használunk, így a G csoport egységeleme helyett nullelemről beszélünk, és 0-val jelöljük.

A normára teljesülnek a következők:

• G nullelemének normája 0: $\|0\|=0.$
• Minden x elemre $\|x\|=0$ implies $x=0.$
• Minden x elemre $\|-x\|=\|x\|.$
• Minden x, y elemre $\|x+y\|\leq \|x\|+\|y\|.$

Ekkor G a $d(x,y)=\|x-y\|$ távolsággal metrikus tér, és ebben értelmezhető az abszolút konvergencia: $\sum _{n=0}^{\infty }\|a_{n}\|<\infty .$

Valós vagy kmplex számok esetén alkalmazható az abszolútérték, mint norma.

Kapcsolat a konvergenciával

Ha a fenti G teljes a fenti d metrikára, akkor az abszolút konvergens sorozatok konvergensek. Ezt általában is a komplex esethez hasonlóan lehet bizonyítani. A teljességből következik a Cauchy-konvergenciakritérium, és a háromszög-egyenlőtlenséget kell alkalmazni.

Speciálisan Banach-terekben az abszolút konvergenciából következik a konvergencia. Megfordítva, ha egy normált térben minden abszolút konvergens sorozat konvergens, akkor a tér Banach-tér.

Feltételesen konvergens sorozatra példa az alternáló harmonikus sorozat. Több konvergenciakritérium, mint a hányadoskritérium és a gyökkritérium, abszolút konvergenciát bizonyít. Ez azért van, mert a hatványsorok is abszolút konvergensek konvergencialemezükben.

Mivel egy komplex sor akkor és csak akkor konvergens, ha valós és képzetes része valós, ezért gondolhatunk a sor $a_{n}$ tagjaira, mint valós számokra. Tegyük fel, hogy $\sum |a_{n}|$ konvergens. Ekkor $2\sum |a_{n}|$ is konvergens.

Mivel $0\leq a_{n}+|a_{n}|\leq 2|a_{n}|$, azért

$0\leq \sum _{n=1}^{m}(a_{n}+|a_{n}|)\leq \sum _{n=1}^{m}2|a_{n}|\leq \sum _{n=1}^{\infty }2|a_{n}|$.

Így $\sum _{n=1}^{m}(a_{n}+|a_{n}|)$korlátos monoton sorozat (in m), ami konvergens.

$\sum a_{n}=\sum (a_{n}+|a_{n}|)-\sum |a_{n}|$ konvergens sorok különbsége; emiatt konvergens, ahogy kell.

Banach-terekben hasonló a bizonyítás:

Legyen X Banach-tér, ∑x_n abszolút konvergens X-ben. Mivel $\scriptstyle \sum _{k=1}^{n}\|x_{k}\|$ valós számok Cauchy-sorozata, azért minden ε > 0 valós számra és elég nagy m > n egész számokra

$\left|\sum _{k=1}^{m}\|x_{k}\|-\sum _{k=1}^{n}\|x_{k}\|\right|=\sum _{k=n+1}^{m}\|x_{k}\|<\varepsilon .$

A norma háromszög-egyenlőtlenségét felhasználva:

$\left\|\sum _{k=1}^{m}x_{k}-\sum _{k=1}^{n}x_{k}\right\|=\left\|\sum _{k=n+1}^{m}x_{k}\right\|\leq \sum _{k=n+1}^{m}\|x_{k}\|<\varepsilon ,$

az $\scriptstyle \sum _{k=1}^{n}x_{k}$ Cauchy X-ben, tehát konvergens is X-ben.