„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-34-2” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{kép|Jaki templomcivertanlegi1.jpg|méret=240px|szöveg=[[Jáki templom|Jáki apátsági bazilika]]}} |
{{kép|Jaki templomcivertanlegi1.jpg|méret=240px|szöveg=[[Jáki templom|Jáki apátsági bazilika]] és a [[Szent Jakab-kápolna]]}} |
||
A '''[[jáki templom]]''' az egykori [[ják]]i [[Bencések|bencés]] apátság monumentális [[Bazilika|bazilikája]] a magyarországi [[romanika|román stílusú]] építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai [[középkor]]i nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. |
A '''[[jáki templom]]''' az egykori [[ják]]i [[Bencések|bencés]] apátság monumentális [[Bazilika|bazilikája]] a magyarországi [[romanika|román stílusú]] építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai [[középkor]]i nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet. |
||
A lap 2015. június 11., 10:21-kori változata
A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt bélletes főkapu, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott karéjos záródású fülkékben álló életnagyságú szobrai. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna és az oroszlánnal küzdő Sámson szobrai állnak.