„Kvint” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csonk sablon |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kvint''' (latin ''quinta'' = |
A '''kvint''' (latin ''quinta'' = ötödik) a [[zene|zenében]] a [[diatonikus hangsor]] ötödik fokát jelenti, illetve azt a [[hangköz]]t, amely az első fokot az ötödiktől elválasztja. A tiszta akusztikus kvint [[frekvencia|frekvenciája]] 3/2 arányban áll az alaphanggal, ez 702 [[cent (zene)|cent]] hangköznek felel meg, míg [[kiegyenlített hangolás]]ú tiszta kvint esetén ez 700 cent (a [[128 (szám)|128]] tizenkettedik gyöke.) |
||
A kvint a [[kvart]] fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt [[oktáv]]ra egészíti ki. |
A kvint a [[kvart]] fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt [[oktáv]]ra egészíti ki. |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
Fajtái: |
Fajtái: |
||
* a tiszta kvint (jelölése: T5), amikor az öt hang között egy kis szekund (K2) található (például dó-szó); |
* a tiszta kvint (jelölése: T5), amikor az öt hang között egy kis szekund (K2) található (például dó-szó); |
||
* a bő(vített) kvint (Bő5), amikor nincs |
* a bő(vített) kvint (Bő5), amikor nincs kis szekund (például tá-fi); |
||
* és a szűk(ített) kvint (Szűk5) amikor két |
* és a szűk(ített) kvint (Szűk5), amikor két kis szekund is jelen van (például ti-fá). |
||
== Példa == |
== Példa == |
A lap 2015. március 3., 16:10-kori változata
A kvint (latin quinta = ötödik) a zenében a diatonikus hangsor ötödik fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az első fokot az ötödiktől elválasztja. A tiszta akusztikus kvint frekvenciája 3/2 arányban áll az alaphanggal, ez 702 cent hangköznek felel meg, míg kiegyenlített hangolású tiszta kvint esetén ez 700 cent (a 128 tizenkettedik gyöke.)
A kvint a kvart fordított, inverz hangköze, tehát az a hangköz, amely azt oktávra egészíti ki.
A zenei hang második felhangja az elsőtől (az oktávtól) kvint távolságra van, tehát erősen konszonáns hangköz, a középkori többszólamúság legfontosabb hangköze volt.
Fajtái:
- a tiszta kvint (jelölése: T5), amikor az öt hang között egy kis szekund (K2) található (például dó-szó);
- a bő(vített) kvint (Bő5), amikor nincs kis szekund (például tá-fi);
- és a szűk(ített) kvint (Szűk5), amikor két kis szekund is jelen van (például ti-fá).
Példa
- A hull a pelyhes fehér hó kezdetű dal első felugró hangköze tiszta kvint.
Lásd még
Forrás
- Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3