„Huber Károly (zenész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[arad]]i konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt a hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig [[Erkel Ferenc]] mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt ''Az álarcosbál'' és a ''Don Carlos'' (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a ''Lohengrin''t és a ''Tannhäuser''t, mellyel meghonosította [[Richard Wagner]] operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A [[Nemzeti Dalkör]]nek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. 1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak. |
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az [[arad]]i konzervatóriumban tanult, 1844-től a [[Nemzeti Színház]] zenekarának volt a hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig [[Erkel Ferenc]] mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt ''Az álarcosbál'' és a ''Don Carlos'' (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a ''Lohengrin''t és a ''Tannhäuser''t, mellyel meghonosította [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A [[Nemzeti Dalkör]]nek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. 1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak. |
||
==Fontosabb művei== |
==Fontosabb művei== |
||
A lap 2015. február 2., 19:24-kori változata
| Huber Károly | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Hubay Károly |
| Született | 1828. július 1. Varjas |
| Elhunyt | 1885. december 20. (57 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Gyermekei | |
| Pályafutás | |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, pedagógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Huber Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Huber Károly (Hubay Károly, Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő édesapja.
Élete
Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt a hegedűse, majd 1851–52-ben a bécsi Opera zenekarának koncertmestereként tevékenykedett. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett, majd 1862–től 1871-ig Erkel Ferenc mellett annak másodkarmestereként működött. Szerepelt Az álarcosbál és a Don Carlos (Verdi) első bemutatóján, betanította 1866-ban a Lohengrint és a Tannhäusert, mellyel meghonosította Richard Wagner operáit. 1856-ban egész Európában adott koncerteket mint hegedűművész; 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot, melynek segítségével a kamarahangversenyeket népszerűsítette Pesten. A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya. 1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak.
Fontosabb művei
- Hegedűtan a budapesti zenedében való tanításra (Pest, 1853);
- Székely leány (1858);
- A víg cimborák (1863);
- A király csókja (1875);
- Udvari bál (1882).
Forrás
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
- Meghal Hubay Károly hegedűművész Múlt-kor.hu, 2004. szeptember 13. 12:06