„Thúry József” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása AWB |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC15363/15702.htm Magyar életrajzi lexikon] |
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC15363/15702.htm Magyar életrajzi lexikon] |
||
*{{MNL|17|445}} |
*{{MNL|17|445}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Thury Joz~sef}} |
{{DEFAULTSORT:Thury Joz~sef}} |
A lap 2014. november 15., 18:31-kori változata
Thury József | |
Született | 1861. december 25. Makád |
Elhunyt | 1906. május 22. (44 évesen) Szabadka |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | nyelvész, turkológus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Élete és munkássága
Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Gimnáziumait Kunszentmiklóson és Budapesten végezte. Leginkább a magyar őstörténet és a török nyelv érdekelte, ezért jelentkezett 1880-ban és végül került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt a budapesti egyetemen. Hozzá hasonlóan a a közeli türk-magyar népi és nyelvi kapcsolat elméletének szószólója volt. 1884-ben törökországi tanulmányúton járt. 1884-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémián török nyelvet tanított. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosa lett. 1903-tól az MTA levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. 1906-ban kinevezték a budapesti egyetem tanárává. Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található meg.
Főbb művei, fordításai
- THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 1. rész. 1884.
- THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 2. rész. 1884.
- THÚRY József: Az ugor-magyar theoria. 3. rész. 1884.
- THÚRY József: A kasztamuni-i török nyelvjárás. 1884.
- Az 1663-64-ik évi hadjárat - Rasid efendi, török histórikus művéből. Hadtörténelmi Közlemények 1890, 361-382.
- Török történetírók. Török-magyar kori történelmi emlékek. (1893-96) (fordítás)
- THÚRY József: A Zrínyiász. I. közlemény. 1894.
- THÚRY József: A Zrínyiász. II. közlemény. 1894.
- THÚRY József: A Zrínyiász. III. közlemény. 1894.
- A székelyek eredete (1898)
- Csagatáj szótár (1903)
- THÚRY József: A közép-ázsiai török irodalom. 1904.
- Szelaniki Musztafa leírása Szigetvár ostromáról (reprint: 1979) (fordítás)
- Török hadak Magyarországon, 1526-1566 : Kortárs török történetírók naplórészletei (reprint: 1985) (fordítás)
- A magyarok eredete, őshazája és vándorlása (reprint: 1988)
Emléke
Nevét Kiskunhalason alapítvány, könyvtár, kopjafa őrzi.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 445. o. ISBN 963-9257-17-6