„Ehrenfried Walther von Tschirnhaus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ibox, sablon |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
{{személy infobox}} |
||
[[Image:Medicina_mentis_176802_1_00007.tif|thumb|''Medicina mentis'' (BEIC)]] |
|||
'''Ehrenfried Walther von Tschirnhaus''' ([[Kieslingswalde]] ([[Görlitz]] mellett), [[1651]]. [[április 10.]] – [[Drezda]], [[1708]]. [[október 11.]]) gróf, német matematikus és természettudós. |
'''Ehrenfried Walther von Tschirnhaus''' ([[Kieslingswalde]] ([[Görlitz]] mellett), [[1651]]. [[április 10.]] – [[Drezda]], [[1708]]. [[október 11.]]) gróf, német matematikus és természettudós. |
||
A lap 2014. október 3., 18:48-kori változata
Ehrenfried Walther von Tschirnhaus | |
Született | 1651. április 10.[1][2][3][4][5] Sławnikowice[6] |
Elhunyt | 1708. október 11. (57 évesen)[7][2][6][3][4] Drezda[8][6] |
Állampolgársága | Szász Választófejedelemség |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Leideni Egyetem |
Ehrenfried Walther von Tschirnhaus aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehrenfried Walther von Tschirnhaus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ehrenfried Walther von Tschirnhaus (Kieslingswalde (Görlitz mellett), 1651. április 10. – Drezda, 1708. október 11.) gróf, német matematikus és természettudós.
Élete
Leidenben tanult matematikát, 1672-73-ban mint önkéntes holland szolgálatban állott, később nagyobb utazásokat tett. Tschirnhaus Szászországban három üveghutát és egy igen jó tükörcsiszolót állított fel. 1678-ban nagy, három lipcsei rőf átmérőjű homorú réztükröt készített, melynek gyújtópontjában gyűjtött napsugarak minden fémet és követ megolvasztottak. Csinált 80 cm átmérőjű gyűjtőlencséket is, melyek gyújtópontjában gyémántokat égetett el. Nagy része volt a meisseni porcelán feltalálásban is és mint bölcsész Medicina mentis című munkájával keltett feltűnést. Mint matematikus is nagy érdemeket szerzett azon értekezéseivel, melyek az Acta Eruditorumban 1682 és 1698 között tőle megjelentek és főleg geometriai dolgokkal (gyújtóponti vonalak, érintői problema, quadraturák stb.) foglalkoztak. E téren szerzett érdemeit méltatta Chasles, Histoire de la géométrie című munkája.
Forrás
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Obálky knih (cseh nyelven)
- ↑ a b c PE00005136
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)