„Árvay Árpád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
3. sor: 3. sor:
|kép=
|kép=
|képaláírás=
|képaláírás=
|született_idő=[[1902]]. [[április 21.]]
|születési dátum=[[1902]]. [[április 21.]]
|született_hely= [[Szatmárnémeti|Szatmár]]
|születési hely= [[Szatmárnémeti|Szatmár]]
|elhunyt_idő=[[1985]]. [[szeptember 9.]] {{életkor-holt|1902|04|21|1985|09|09}}
|halál dátuma=[[1985]]. [[szeptember 9.]] {{életkor-holt|1902|04|21|1985|09|09}}
|elhunyt_hely=[[Bukarest]]
|halál helye=[[Bukarest]]
|nemzetiség=
|nemzetiség=
|szülei=
|szülei=

A lap 2014. szeptember 25., 00:00-kori változata

Árvay Árpád
Élete
Született1902. április 21.
Szatmár
Elhunyt1985. szeptember 9. (83 évesen)
Bukarest
HázastársaLőrinczy Jolán
GyermekeiÁrvay Zsolt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény

Árvay Árpád (Szatmár, 1902. április 21.Bukarest, 1985. szeptember 9.) író, regényíró, újságíró, szerkesztő. Felesége Lőrinczy Jolán. Fia Árvay Zsolt kutató vegyészmérnök.

Életútja

A nagyváradi jogakadémia hallgatója, majd újságíró, a nagyváradi Magyar Szó (1930), ennek betiltása után a lap folytatásaként megjelenő Magyar Kurír, Erdélyi Magyar Szó, Magyar Hírlap, Új Magyar Szó szerkesztője (1930-37), ugyanott a Néplap főszerkesztője. Írásai jelentek meg a Magyar Kisebbségben és a Tíz tűz c. antológiában. Az Országos Magyar Párt helyi elnöke volt.

1941 és 1944 között a nagyváradi Estilap főszerkesztője és publicistája. Lapját a német megszállók beszüntették. A második világháború után a kolozsvári népbíróság 10 év börtönre ítélte, 1949-ben szabadult.[1] Hosszabb szünet után csak 1967-től jelenhettek meg újra írásai. Napilapokban és folyóiratokban a közös román-magyar művészeti hagyományokat elevenítette fel.

Főbb munkái

  • Regösök útján (versek, Nagyvárad, 1931)
  • Jumbó nem felejt (ifjúsági regény, 1970)[2]
  • Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért (1973. Románul Gelu Păteanu fordításában, Ion Bănuța előszavával, 1975)
  • Szélsodorta falevél (életrajzi regény Szathmári Pap Károlyról, 1973. Románul Pictorul peregrin címmel, Constantin Olariu fordításában, 1977)

Jegyzetek

Források

További információk