„VIII. Mikhaél bizánci császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: fr:Michel VIII Paléologue egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
[[Kategória:Az 1220-as években született személyek]] |
[[Kategória:Az 1220-as években született személyek]] |
||
[[Kategória:1282-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1282-ben elhunyt személyek]] |
||
{{Link GA|fr}} |
A lap 2014. szeptember 23., 19:11-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
VIII. Mikhaél | |
Bizánci császár | |
Uralkodási ideje | |
1259 – 1282 | |
Elődje | IV. Jóannész |
Utódja | II. Andronikosz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Palaiologosz-ház |
Született | 1223/1224 Nikaiai Császárság |
Elhunyt | 1282. december 11. (59 évesen) Pakhomion, Lüszimakhia közelében |
Édesapja | Andronikosz |
Édesanyja | Theodóra |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Theodóra |
Gyermekei | Manuél II. Andronikosz Konstantin Eiréné Anna Eudokia Theodóra Eufrozina Mária |
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Mikhaél témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
VIII. Mikhaél Palaiologosz (görögül: Μιχαήλ Η΄ Παλαιολόγος), (1223 – 1282. december 11., uralkodott: 1261-1282) bizánci császár, Konstantinápoly visszafoglalója
Miután Mikhaél félreállította társcsászárát, a gondjaira bízott IV. Jóannészt, és elérte elődjei törekvését Konstantinápoly visszaszerezésével, hamarosan a nyugati ügyek felé fordult. Rájött, hogy IV. Márton pápa, a szicíliai I. (Anjou) Károly és a velenceiek, azaz Bizánc itáliai birtokainak szomszédai egységesen fognak fellépni vele szemben, tehát igyekezett, hogy a nyugati veszedelmet elhárítsa, de Manuél hibáinak elkövetése nélkül: megpróbálta megosztani az ellenfeleit.
Közben, 1265-ben Bizáncot megtámadták a mongolok. A megvert császár a mongolok kegyét keresve adót fizetett Nogaj kánnnak, az Arany Horda vezetőjének, és feleségül adta hozzá Eufrozina leányát.
Hogy a pápát maga oldalára állítsa, elhatározta, hogy egyesíti a katolikus és az ortodox egyházat. A gyenge lábakon álló uniót 1274-ben mondta ki a Lyonban tartott zsinat. Hazájában ezért sok elégedetlenkedő ortodoxot kellett bebörtönöznie, ráadásul a szövetség, amit így megtépázott, újra helyreállt, és a pápa kiközösítette őt.
Hogy meggyengítse ellenfeleit, igazi bizánci diplomáciával rávette az aragóniai királyt, III. Pétert, hogy támadjon Szicíliára, miközben a szicíliaiak fellázadtak, és lemészárolták a helyi franciákat (1282, szicíliai vecsernye). (Mellesleg Károly és utódai továbbra is a Nápolyi Királyság urai maradtak, egészen 1442-ig, amikor III. Péter utódai egyesítették a szétszakított országot.)
A Mikhaél által alapított Palaiologosz-dinasztia uralta a görög birodalmat egészen annak bukásáig, tehát összesen 192 éven át.
Előző uralkodó: IV. Jóannész |
|
Következő uralkodó: II. Andronikosz |