„Bartolomeu Dias” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Felfedezőútja == |
== Felfedezőútja == |
||
A [[15. század]] elején a portugál [[Tengerész Henrik]] felfedezte [[Afrika]] nyugati partjait. |
A [[15. század]] elején a portugál [[Tengerész Henrik]] felfedezte [[Afrika]] nyugati partjait. |
||
[[1487]]-ben [[II. János portugál király|II. János]] Bartolomeo Diazt választotta, hogy felfedezőútra induljon [[Afrika]] legdélebbi csücskéhez, majd megtalálja az onnan az [[Indiai-óceán]]hoz vezető tengeri utat. Dias valószínűleg augusztus végén indult útnak egy flottával, amely három hajóból állt. |
[[1487]]-ben [[II. János portugál király|II. János]] Bartolomeo Diazt választotta, hogy felfedezőútra induljon [[Afrika]] legdélebbi csücskéhez, majd megtalálja az onnan az [[Indiai-óceán]]hoz vezető tengeri utat. Dias valószínűleg augusztus végén indult útnak egy flottával, amely három hajóból állt. |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/dias.html A Terebess Lexikon Diazró] |
* [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/dias.html A Terebess Lexikon Diazró] |
||
* |
|||
* [http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=261105&ctag=articlelist&iid=1A A kultura.hu oldal cikke] |
* [http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=261105&ctag=articlelist&iid=1A A kultura.hu oldal cikke] |
||
A lap 2014. május 18., 11:33-kori változata
Bartolomeo Diaz (helyenként Bartolomeu Dias) (Algarve, 1450 körül – a Jóreménység-fokától délre, 1500. május 29.) portugál hajós és felfedező. Elsőként kerülte meg Afrika legdélebbi csücskét – a Jóreménység-fokát – 1487-88-ban.
Élete
A felfedezőútja előtti élete ismeretlen. Valószínűleg Tengerész Henrik egyik kormányosának a leszármazottja volt.
Felfedezőútja
A 15. század elején a portugál Tengerész Henrik felfedezte Afrika nyugati partjait.
1487-ben II. János Bartolomeo Diazt választotta, hogy felfedezőútra induljon Afrika legdélebbi csücskéhez, majd megtalálja az onnan az Indiai-óceánhoz vezető tengeri utat. Dias valószínűleg augusztus végén indult útnak egy flottával, amely három hajóból állt.
A flotta három hajóval indult útnak, két 50 t-s karavellával és egy tartalék hajóval. Zászlóshajójának – a Săo Cristóvăonak – kapitánya maga Diaz, kormányosa Pêro de Alenquer volt. A flotta második karavellájának – a São Pantaleãonak – a parancsnoka Pêro de Alenquer, míg a kormányosa Alvaro Martins volt. A harmadik hajó (ellátóhajó) parancsnoka Diaz testvére Diogo, míg a kormányos João de Santiago volt.
Diaz hat európai ruhába öltöztetett kongóit vitt magával a hajón, akiknek az volt a feladatuk – miután az afrikai partok mentén kirakták őket – hogy elmagyarázzák a bennszülötteknek, milyen terményeket követelnek tőlük.
A flotta Afrika nyugati partjainál haladt, december 8-án elérte a mai Namíbiában található Walvis Bayt, a portugálok által akkor ismert legdélibb pontot. Az ellátóhajót Diaz biztonsági okokból a Bálna-öbölnél hagyta, de előtte a Kongó-torkolatnál kirakta az utolsó afrikait. A Bálna-öböltől dél felé haladt tovább, elérte a mai Spencer Bayt, majd a Lüderitzi-öblöt.
A további út során mindkét karavellát az erős északi szél és a vihar – a Jóreménység-fokát megkerülve – dél felé vitte. Diaz napokig úgy hajózott, hogy nem is látta a szárazföldet, tehát fel sem tűnt neki, hogy megkerülte a Jóreménység-fokát. A következő vidéket ahova Diaz jutott Szent Balázs-öbölnek keresztelte, amelynek a mai neve Mossel Bay. Kelet felé hajózott tovább a flotta és a mai Algoa-öbölhöz jutottak. A legénység nem akart továbbhajózni, de ennek ellenére megegyeztek, hogy még néhány napig keleti irányba haladnak tovább, így eljutottak a mai Groote-folyóig. Ekkor tudatosult Diazban, hogy az 1470-es évek óta keresett utat megtalálta és az Indiába vezető út szabad.
A legénység skorbutot kapott, így Diaz elindult visszafelé.
A visszaúton a Bálna-öbölnél Diaz találkozott ellátóhajójával, amelyen már csak négy ember élt. Rövid ideig, friss ivóvíz felvétele céljából megállt az angolai partoknál, valamint a São Tomé és Príncipe szigeteknél, majd több mint 16 hónap után, 1488 decemberének végén ismét befutott Lisszabonba.
Források
- A nagy felfedezések atlasza (Officina Nova Könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest, 1998) ISBN 963-548-789-4
- A világ 100 híres felfedezője (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-780-2
További információk
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |