„Halikarnasszoszi mauzóleum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. március 20., 00:27-kori változata

A Halikarnasszoszi mauzóleum (görögül:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely Mauszólosz, perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a kis-ázsiai Halikarnasszoszban (jelenleg Bodrum, Törökország). Szatürosz és Pütheosz görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.^[1] A díszítő szobrok elkészítését az ókor híres szobrászai, Szkopasz, Brüaxisz, Timotheosz és Leókharész vállalták.^[2] Az ókori világ hét csodájának egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).

Leírása

Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377–353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.

Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 353–350 között),^[3] a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról idősebb Plinius adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.

A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 ión oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.

A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a londoni British Museumban láthatók).

A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét.

Az épületet a 16. században lerombolták.

Jegyzetek

↑ Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 27.). ISBN 0-19-503473-2
↑ Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)
↑ Thiollet, Jean-Pierre. Bodream. Paris: Anagramme Ed., 89-90. o. (2010. április 27.). ISBN 978-2-35035-279-4

Források

Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.

Ókorportál
Görögország-portál

[1] Kostof, Spiro. A History of Architecture. Oxford: Oxford University Press, 9. o. (1985. április 27.). ISBN 0-19-503473-2

[Smith-2] Smith, William: Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744, 1870 (Hozzáférés: 2006. szeptember 21.)

[3] Thiollet, Jean-Pierre. Bodream. Paris: Anagramme Ed., 89-90. o. (2010. április 27.). ISBN 978-2-35035-279-4

[1]

[2]

[3]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i.e 353 és i.e 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]], perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture  | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford  | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref>  A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai,  [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870  | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html  | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).
+A '''Halikarnasszoszi mauzóleum''' ([[görög nyelv|görögül]]:Μαυσωλεῖον τῆς Ἁλικαρνασσοῦ) egy i. e. 353 és i. e. 350 között épült síremlék, amely [[Mauszólosz]], perzsa királyi helytartó (satrapa) és felesége számára épült a [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] [[Halikarnasszosz]]ban (jelenleg [[Bodrum]], [[Törökország]]). [[Szatürosz (építész)|Szatürosz]] és [[Pütheosz]] görög építészek tervezték, Pütheosz faragta ki az épület tetején található négyesfogatot is márványból.<ref>{{cite book | last = Kostof | first = Spiro | title = A History of Architecture | publisher = Oxford University Press | date = 1985 | location = Oxford | page = 9 | isbn = 0-19-503473-2}}</ref> A díszítő szobrok elkészítését az [[ókor]] híres szobrászai, [[Szkopasz]], [[Brüaxisz]], [[Timotheosz (szobrász)|Timotheosz]] és [[Leókharész]] vállalták.<ref name="Smith">{{cite web | last = Smith | first = William | title = Dictionary of Greek and Roman Antiquities, page 744| date = 1870 | url = http://www.ancientlibrary.com/smith-dgra/0751.html | accessdate = 2006-09-21}}</ref> Az [[ókor]]i világ [[A világ hét csodája|hét csodájának]] egyike. Minden nagy síremlék elnevezése Mauzolosz nevére vezethető vissza (mauzóleum).
 == Leírása ==
 [[Fájl:Statue Maussollos BM Sc1000 n3.jpg|right|220px|thumb|Mauszólosz]]
 [[Fájl:Mausoleum of Halicarnassus.jpg|220 px|bélyegkép|Mauszólosz mauzóleum képzeletbeli vázlata]]
 Mauszólosz [[Károk (ókori nép)|Kária]] uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377–353-ig a [[Perzsa Birodalom]] részét képezte. A tartomány fővárosa [[Bodrum|Halikarnasszosz]] volt. Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett. Testvérét, Artemisziát vette feleségül, és elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára.
-Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 353–350 között),<ref>{{cite book | last = [[Jean-Pierre Thiollet|Thiollet]] | first = Jean-Pierre | title = Bodream  | publisher = Anagramme Ed. | date = 2010 | location = Paris  | page = 89-90 | isbn = 978-2-35035-279-4}}</ref> a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.
+Az építés megkezdése után a király meghalt (i. e. 353–350 között),<ref>{{cite book | last = [[Jean-Pierre Thiollet|Thiollet]] | first = Jean-Pierre | title = Bodream | publisher = Anagramme Ed. | date = 2010 | location = Paris | page = 89-90 | isbn = 978-2-35035-279-4}}</ref> a munkálatok Artemiszia irányítása alatt folytak. Az építkezés befejezését ő sem élte meg, hamvai aranyurnában férjével együtt a sírkamrába kerültek, amelyet kőoroszlánok őriztek (a kőoroszlánok egyike ma is megtalálható a British Múzeumban). A mauzóleumról [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]] adott részletes leírást, amely azonban nem alkalmas a pontos rekonstrukcióra.
 A 45 m magas, pódiumon álló sírépület görög templomra hasonlított. Piramisszerű tetőzetét 36 [[ión stílus|ión]] oszlop vette körül, s csúcsán márványból faragott négyesfogat helyezkedett el, amelyben Mauszólosz és Artemiszia foglalt helyet.
-A sír  egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban  márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A  platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például  a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a [[london]]i [[British Museum]]ban láthatók).
+A sír egy dombon épült, kilátással a városra. Az egész építmény zárt udvarban, az udvar közepén álló, kőből készült platformon állt. Az épülethez vezető lépcsősort kőoroszlánok fogták közre, és a külső falakat számos, isteneket és istennőket ábrázoló szobor díszítette. Minden sarokban márványból faragott lovasharcosok őrizték a sírt. A platform felső szakaszán csatajeleneteket bemutató domborművek, például a kentaurok és lapidák csatája, az amazonok görögök elleni küzdelme, illetve az amazonok versenyfutása volt látható. Ezeknek a domborműveknek a töredékei a mauzóleum újabb kori ásatásai során kerültek elő (ma a [[london]]i [[British Museum]]ban láthatók).
-A platform tetején  harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz  oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét.
+A platform tetején harminchat karcsú ión oszlop helyezkedett el, tíz-tíz oszlop oldalanként, minden sarokban megosztva egy oszlopot. Ezek között szobrok álltak. Az oszlopok egy szilárd cellaszerű blokkot képeztek, amely viselte a hatalmas tető tömegét.
 Az épületet a [[16. század]]ban lerombolták.