„Pjotr Alekszejevics Kropotkin” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: a(z) eo:Petro Kropotkin kiemelt szócikk; kozmetikai változtatások |
|||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[Kategória:1842-ben született személyek]] |
[[Kategória:1842-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1921-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1921-ben elhunyt személyek]] |
||
{{Link FA|eo}} |
A lap 2014. február 1., 21:03-kori változata
Pjotr Alekszejevics Kropotkin | |
Fájl:Kropotkin.gif | |
Született | 1842. december 21. (régi i. sz. szerint december 9.) Moszkva |
Elhunyt | 1921. február 8.(78 évesen) Dmitrov |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Alexandra Kropotkin |
Szülei | Ekaterina Nikolaevna Kropotkina (nee Sulima) Aleksey Kropotkin |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Alekszejevics Kropotkin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin (Moszkva, 1842. december 9. – Dmitrov, 1921. február 8.) orosz herceg, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet kihívója (Kölcsönös Segítség, mint természettörvény)
Élete
A cárizmus ellen lázadó radikális értelmiségiként hamar bebörtönözték, de sikerült nyugatra szöknie, s rövidesen az anarchista mozgalom vezetője lett. Kropotkin volt az anarchokommunizmus megalapítója. Nézetei szerint az államhatalom a kényszer és erőszak megtestesítője, pedig a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló társulások nemcsak lehetségesek, de evolúciós szempontból magasabb rendűek is. Olyan decentralizált társadalom volt az eszmeképe, amelyben önálló kommunák egyesítik a városi civilizáció és tudományos alapú mezőgazdaság előnyeit.
A termelőeszközök közös tulajdonán nyugvó szolidáris közösségek híve volt, és nézeteit igyekezett az evolúció elméletével is tudományosan alátámasztani. Az általa ideálisnak tartott társadalom előképét a középkori városállamokban vélte felfedezni,amelyek hosszú időn át komoly önállóságra tudtak szert tenni. Az anarchista értelmiségiek feladata szerinte a forradalmi eszmék terjesztése a fennálló uralmi rend ellen, de nem gondolkodott önálló politikai szervezetben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1917) után visszatért Oroszországba, de csalódva a bolsevik rendszerben, visszavonult a politikától.
Lásd még
Forrás
Bayer József: A politikai gondolkodás története (Osiris, 1998)
Külső hivatkozás
- Pjotr Alekszandrovics Kropotkin: A kölcsönös segítség mint természettörvény (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
- http://mek.oszk.hu/02000/02003/html/index.htm (A lázadás Szelleme, MEK)