„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor: | 46. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://nol.hu/archivum/archiv-100625 Perlmutter Izsák életműve] |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
{{Commonskat-natúr|Izsák Perlmutter}} |
{{Commonskat-natúr|Izsák Perlmutter}} |
A lap 2014. január 9., 16:55-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Perlmutter Izsák | |
Nyakkendőigazító önarckép, 1905 | |
Született | 1866. Pest |
Meghalt | 1932. Budapest |
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
Nemzetisége | magyar |
Stílusa | szecesszió |
Iskolái | Magyar-Mannheimer Gusztáv Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor (festő) közös iskolája Julian Akadémia |
Aki hatott rá | Edgar Degas Pierre-Auguste Renoir Édouard Manet Jozef Israels |
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat. |
Perlmutter Izsák (Pest, 1866 - Budapest, 1932) magyar festőművész.
Családja
Zsidó családban született, apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet.
Tanulmányai, élete és munkássága
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israels volt rá nagy hatással. Először a larreni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.[1]
1904-ben hazatérve a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Vécsey grófi villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.[2]
1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.
Kiállításai
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.
Jegyzetek
Források
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú kategóriát.
- A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
- http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon