„Egynemzet-konzervativizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
"", elütések |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{fordítás|en|One-nation conservativism}} |
* {{fordítás|en|One-nation conservativism|589447074}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2014. január 8., 11:23-kori változata
Az Egy Nemzet konzervativizmus (angolul one nation conservativism, alternatív elnevezése „tory demokrácia”) a 19. század második felében kialakult brit politikai ideológia, politikai eszmerendszer volt, amely a társadalmat szerves egységként kezelte, illetve nagy hangsúlyt helyezett a pragmatizmusra és a paternalizmusra. Az „Egy Nemzet” konzervativizmust Benjamin Disraeli (1804-1881) brit politikus alkotta meg, aki a konzervatív párt szóvivője és 1868-tól miniszterelnök volt. Disraeli olyan politikai programot akart kidolgozni, amely a munkásosztály számára is vonzó és megoldást jelentett volna a korabeli brit társadalomban mutatkozó, egyre növekvő megosztottságra. Az Egy Nemzeti konzervativizmus azt a hiedelmet tükrözi, hogy a társadalmak szerves egységként alakulnak ki és fejlődnek, és ezért a társadalom minden tagjának kötelezettségei vannak a többi taggal szemben. Az ideológia kifejezett hangsúlyt helyezett a felsőbb osztályok patrnalisztikus kötelezettségeire a „hátrányos helyzetűek” irányába.
Az ideológia elsősorban Disraeli kormányzása idején játszott nagy szerepet, amikor jelentős szociális reformokat vezetett be a vezetése alatt álló konzervatív kormány. A 19. század vége felé azonban a Tory párt elfordult a paternalizmus felől és inkább a szabadpiaci kapitalizmus ideológiáját követte. A két világháború közötti időszakban azonban a gazdasági-társadalmi nehézségek, illetve a szélsőséges politikai mozgalmaktól való félelmek ismét felelevenítették az egy nemzet konzervativizmust. Ez az irányzat maradt a Tory párt vezérfonala a második világháborút követő időszakban is, egészen a New Right mozgalom felemelkedéséig, amely az ország akkori szociális és gazdasági problémáit éppen az Egy Nemzet-konzervativizmusnak tulajdonította.
Miután David Cameron brit konzervatív politikus (2010-től brit miniszterelnök) Disraelit nevezte meg példaképének, számos politikai kommentátor és parlamenti képviselő mutatott rá, hogy Cameron is követi az Egy Nemzet-konzervativizmus, legalábbis részben. A brit Munkáspárt 2012-es konferenciáján azonban Ed Miliband, a párt elnöke beszédében[1] magáénak sajátította ki az „Egy Nemzet” kifejezést és a Munkáspárt azóta is használja azt politikai programjában.[2]
Jegyzetek
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az One-nation conservativism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.