„Szendvics” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.95.79.81 (vita) szerkesztéséről Bite szerkesztésére |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
[[Kategória:Péksütemények]] |
[[Kategória:Péksütemények]] |
||
[[en:Sandwich]] |
|||
[[ang:Sandwīc (ǣt)]] |
|||
[[ar:شطيرة]] |
|||
[[br:Sandwich]] |
|||
[[bs:Sendvič]] |
|||
[[ca:Entrepà]] |
|||
[[chy:Tsé-tó'hovane]] |
|||
[[cs:Sendvič]] |
|||
[[da:Sandwich]] |
|||
[[de:Sandwich]] |
|||
[[eo:Sandviĉo]] |
|||
[[es:Sándwich]] |
|||
[[eu:Ogitarteko]] |
|||
[[fa:ساندویچ]] |
|||
[[fi:Voileipä]] |
|||
[[fr:Sandwich]] |
|||
[[he:כריך]] |
|||
[[hi:सैंडविच]] |
|||
[[hr:Sendvič]] |
|||
[[hy:Սենդվիչ]] |
|||
[[id:Roti lapis]] |
|||
[[is:Samloka]] |
|||
[[it:Sandwich (gastronomia)]] |
|||
[[ja:サンドイッチ]] |
|||
[[jv:Sandwich]] |
|||
[[ka:სენდვიჩი]] |
|||
[[kn:ಸ್ಯಾಂಡ್ವಿಚ್]] |
|||
[[ko:샌드위치]] |
|||
[[lt:Sumuštinis]] |
|||
[[ml:സാന്ഡ്വിച്ച്]] |
[[ml:സാന്ഡ്വിച്ച്]] |
||
[[ms:Sandwic]] |
|||
[[nl:Sandwich (gerecht)]] |
|||
[[no:Sandwich]] |
|||
[[nrm:Sannouiche]] |
|||
[[pl:Kanapka]] |
[[pl:Kanapka]] |
||
[[pms:Sànguis]] |
|||
[[pt:Sanduíche]] |
|||
[[ro:Sandviș]] |
|||
[[ru:Сэндвич]] |
|||
[[se:Vuodjaláibi]] |
|||
[[simple:Sandwich]] |
|||
[[sl:Sendvič]] |
|||
[[sv:Sandwich]] |
|||
[[ta:சான்விச்]] |
|||
[[te:శాండ్విచ్]] |
|||
[[th:แซนด์วิช]] |
|||
[[tl:Pinalamanang tinapay]] |
|||
[[tr:Sandviç]] |
|||
[[uk:Сендвіч]] |
|||
[[vi:Bánh mì kẹp]] |
|||
[[yi:שניטקע]] |
|||
[[zh:三明治]] |
|||
[[zh-yue:三文治]] |
A lap 2013. március 9., 00:28-kori változata
A szendvics jellemzően két szelet kenyeret, vagy kettévágott péksüteményt jelent, ami közé húst, sajtot, zöldségfélét, vagy lekvárt töltenek. A szeleteket ízlés szerint vajjal, szendvicskrémmel, vagy olívaolajjal kenik meg. 1769-ben találta fel John Montagu Sandwich grófja, aki a kártya iránti szenvedélye miatt vonult be a gasztronómia történelembe, mivel szenvedélyes játékosként nem akart felállni az asztaltól, amely mellett kártyázott. Azért, hogy egyen valamit, azt kérte a szolgáitól, hogy tegyenek neki egy szelet húst két szelet kenyér közé. Így lett aztán ő a világon mindenki által ismert szendvics feltalálója.
A szendvicset jellemzően tízóraira vagy uzsonnára fogyasztják, de főétkezésként is megállja a helyét. Könnyen szállítható, ezért tipikus étel piknikeken és kirándulásokon.
Eredet
Az első szendvics megalkotását a zsidó bölcsnek, Hillélnek, a nagy öregnek tulajdonítják, aki állítólag bárányhússal és fűszernövényekkel töltött maceszt készített a zsidó húsvét idején.
A középkorban vastag kenyérszeletek szolgáltak tányérként. Az étkezés végén az étellel átitatott kenyérszeleteket a kutyák vagy a koldusok kapták.
A szendvics szó angol megfelelője, a „sandwich” a XVIII. században jelent meg először írásban, Edward Gibbon történész és parlamenti képviselő naplójában. Az angol John Montaguról, Sandwich negyedik grófjáról nevezték el. A gróf, bár a szendvics feltalálásához semmi köze nem volt, állítólag igen kedvelte ezt az ételt. Az egyik feltételezés szerint azért, mert így nem kellett félbehagynia egy kártyapartit sem, mert a keze nem lett zsíros az ételtől. A másik teória szerint az íróasztalánál töltött hosszú órákat nem szerette volna megszakítani.
Lásd még
- Előételek, hideg- és melegszendvicsreceptek a Wikikönyvekben
- Szendvicskrémek