„Búbos vöcsök” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal támogatott egyértelműsítés: Hossz – hivatkozások eltávolítása |
|||
82. sor: | 82. sor: | ||
[[Kategória:Albánia madarai]] |
[[Kategória:Albánia madarai]] |
||
[[Kategória:Románia madarai]] |
[[Kategória:Románia madarai]] |
||
[[en:Great Crested Grebe]] |
|||
[[af:Kuifkopdobbertjie]] |
|||
[[als:Haubentaucher]] |
|||
[[ar:غطاس متوج]] |
|||
[[ba:Урҙан]] |
|||
[[bg:Голям гмурец]] |
|||
[[br:Plomer-kuchenn]] |
|||
[[ca:Cabussó emplomallat]] |
|||
[[cs:Potápka roháč]] |
|||
[[cy:Gwyach Fawr Gopog]] |
|||
[[da:Toppet lappedykker]] |
|||
[[de:Haubentaucher]] |
|||
[[eo:Tufgrebo]] |
|||
[[es:Podiceps cristatus]] |
|||
[[et:Tuttpütt]] |
|||
[[eu:Murgil handi]] |
|||
[[fa:کشیم بزرگ]] |
|||
[[fi:Silkkiuikku]] |
|||
[[fo:Kambsgjør]] |
|||
[[fr:Grèbe huppé]] |
|||
[[frr:Toopet düker]] |
|||
[[fy:Hjerringslynder]] |
|||
[[ga:Foitheach mór]] |
|||
[[gl:Mergullón cristado]] |
|||
[[gu:ચોટીલી ડુબકી]] |
|||
[[he:טבלן מצויץ]] |
|||
[[hr:Ćubasti gnjurac]] |
|||
[[it:Podiceps cristatus]] |
|||
[[ja:カンムリカイツブリ]] |
|||
[[kbd:БабыщыпцӀэкъуэлэн]] |
|||
[[ko:뿔논병아리]] |
|||
[[lt:Ausuotasis kragas]] |
|||
[[mn:Отгот шунгуур]] |
|||
[[my:မောက်တင်ရေဝမ်းဘဲကြီး]] |
|||
[[nl:Fuut]] |
|||
[[nn:Toppdukkar]] |
|||
[[no:Toppdykker]] |
|||
[[pl:Perkoz dwuczuby]] |
|||
[[pms:Podiceps cristatus]] |
|||
[[pnb:وڈے تاج آلا گریب]] |
|||
[[pt:Mergulhão-de-crista]] |
|||
[[ru:Большая поганка]] |
|||
[[rue:Пірникоза велика]] |
|||
[[se:Silkebuokča]] |
|||
[[simple:Great Crested Grebe]] |
|||
[[sk:Potápka chochlatá]] |
|||
[[sl:Čopasti ponirek]] |
|||
[[sv:Skäggdopping]] |
|||
[[th:นกเป็ดผีใหญ่]] |
|||
[[tr:Bahri]] |
|||
[[uk:Пірникоза велика]] |
|||
[[vi:Chim lặn mào lớn]] |
|||
[[zea:Fuut]] |
|||
[[zh:鳳頭鷿鷈]] |
A lap 2013. március 8., 17:08-kori változata
Búbos vöcsök | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Búbos vöcsökcsalád a fészeknél
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon védett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Podiceps cristatus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Búbos vöcsök témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos vöcsök témájú médiaállományokat és Búbos vöcsök témájú kategóriát. |
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó karcsú vízimadár faj.
Előfordulása
A búbos vöcsök eurázsiai madár, a hegyvidékeket és a leghidegebb, északi területeket kivéve egész Európában és Ázsiában elterjedt a tengerpartok és az édesvizek közelében.
Alfajai
- Podiceps cristatus australis – Délkelet-Ázsia és Ausztrália
- Podiceps cristatus christiani
- Podiceps cristatus cristatus – Eurázsia
- Podiceps cristatus infuscatus – Afrika
Megjelenése
Téli tollruhájában a faj hasa, nyakának elülső fele és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki. A fiókák rejtőszínűek, különféle barna színárnyalatok keverednek tollazatukban fehér foltokkal. A fiatal kifejlett egyedek ebből a ruházatból egy ideig megőrzik a sötét feji és nyaki csíkokat.
A fajra a 46-51 centiméteres átlagos testhossz és 85-95 centiméteres szárnyfesztávolság jellemző, amihez 0,6-1,5 kilogrammos testtömeg társul. A nemek egyformák, a hímek némileg testesebbek.
Életmódja
A búbos vöcsök elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekekkel táplálkozik, olykor étrendjét növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg, ahol levegővétel nélkül akár 30-60 másodpercet is eltölthet. Kiváló úszó, úszóhártyás lábainak ujjait karélyos oldallemezek is segítik. Ezek szarulebenyekből állnak, amelyek visszacsapódnak, hogy visszafele mozgáskor a legkisebb ellenállást tanúsítsák.
Félénk madár, leginkább lebukva menekül ellenfelei elől. Röpte jellegzetes, nyakát mereven előrenyújtja, szárnyaival pedig rendkívüli intenzitással és sebességgel verdes. Hangadása változatos.
A hidegebb területeken, így a Kárpát-medencében is rövidtávú vonuló, de olykor áttelelhet. Nyugat-Európában állandó madár. Az európai madarak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában telelnek át.
Szaporodása
A vöcsökpár minden évben tavasszal és nyár elején látványos udvarlási szertartást visz végbe a víz felszínén felmeresztett gallérral és bóbitákkal. A hím a testét magasra emeli a víz színe fölé már a tojótól messziről. A tojó úgy válaszol, hogy lekuporodik és "macskahelyzetet" vesz föl, megmutatva szárnyainak fehér csíkját. Ezzel jelzi a hímnek, hogy érdekli a dolog. A hím ekkor a víz alá bukik és pár perc múlva a tojó mellett bukik fel, mintha a vízből nőne ki. Majd mindketten extázisban rázzák a fejüket. Mindketten lebuknak a víz alá, növénydarabokkal a csőrükben jönnek fel és egymáshoz úsznak. Hirtelen kiemelkednek a vízből, mint a pingvinek mell a mellhez. A hím egy halat ajándékoz a tojónak. Ezt követően a pár takaros úszó fészket épít a sűrű növényzetben valamely holtág, mocsár vagy más állóvíz felszínén nádból, gyékényből, hínárból és más vízinövényekből. A pár a fészek körül kisebb revírt tart fenn.
Ebbe a gondosan óvott fészekbe kerül az 5-7 eredetileg kékeszöld, később a rothadó növényektől sárgásbarnává színeződő tojás, amelyek 19-20 nap alatt kelnek ki. Mindkét szülő részt vesz a költésben, majd velük tartó fiókák etetésében. A kicsinyek védelmére gyakran hátukra veszik őket szüleik, de ők már kezdettől fogva jól úsznak és buknak. A fiak önállósodására mintegy 20-30 napot kell várni, de a család még jó ideig együtt marad.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő faj, becsült állománya 7000-9000 pár.
Védettsége
A búbos vöcsköt elsősorban a vizes élőhelyek eltűnése fenyegeti. A 19. században vadászták kalapdíszként használt gallértollaiért, de ezt a csapást az állomány már kiheverte.
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint az igen nagy területen elterjedt, nagy példányszámú fajt nem fenyegeti különösebb veszély, ennek megfelelően SPEC besorolást sem kapott. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
- Gyólyahír.hu
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990. ISBN 963-02-7705-0